A válás nem gyaloggalopp, sőt, sokszor a pokolba vezető útként éli meg az ember, és jól válni sem lehet. De kulturáltan igen.
Ehhez az kell, hogy a két fél együttesen döntsön, meg tudjon egyezni és intelligens emberek módjára viselkedjen. Erről itt már írtam: https://magabiztosno.cafeblog.hu/2016/05/17/letezik-kulturalt-valas/
Emlékszem, amikor én voltam a válás előtt, sok ismeretlenes egyenletnek láttam az egészet.
Lövésem sem volt, hogyan zajlik, mi történik, és mire figyeljek oda.
Íme pár alapvető kérdés, amivel jó tisztában lenni!
A válás azt szoktuk mondani nem olcsó mulatság, és tényleg így is van, még akkor is, ha a lelkieket és az átvitt értelmet nem nézzük.
Ha közös megegyezés van, és mindenben meg tudtok állapodni, akkor igazából ügyvédi költség nélkül megússzátok, és így csak 30.000 Ft illetékbélyeget kell a kereseti levélhez mellékelni.
Érdemes azért tanácsot kérni szakembertől, jogi tanácsadótól, ügyvédtől, akár közösen is. Erre is vannak ingyenes tanácsadások, amik segíthetnek. Minden városban más-más szervezetnél létezik az ingyenes segítség, de a Család segítő szolgálat biztosan tud segítséget nyújtani, merre induljatok.
Ha pedig nincs megegyezés, akkor horror is lehet anyagilag, ezt mindenki tudja.
A válást a keresetei levél benyújtása indítja el, melyet a területileg hatályos bírósághoz kell benyújtani. A kereseti levél tartalmazza az alperes és felperes adatait – a felperes az, aki kezdeményezi a válást – , a házassági anyakönyvi kivonat másolatát, a gyermekek adatait, anyakönyvi kivonatuk másolatát…. stb.
Erről itt találsz mintát:
https://magabiztosno.cafeblog.hu/2014/08/22/bontokereset-minta-valashoz-ha-megegyeztetek/
Fontos, hogy tartalmaznia kell, hogy konkrétan mit akarunk elérni, miben szeretnénk döntést!
Itt jegyzem meg, ha a vagyonmegosztásról nincs döntés, akkor az egy másik per!
Először a felperes beadja a válókeresetet, majd értesíti a bíróság az alperest a bontóper megindításáról. A bíróság az első tárgyaláson meghallgatja a házastársakat és megpróbálja kibékíteni őket. Amennyiben a békítés eredményes, a bíróság értelemszerűen megszünteti a pert.
Van erre is lehetőség! 🙂
Ha az első tárgyaláson is marad az, hogy válni akar a pár, akkor a bíróság elhalasztja a tárgyalást. Még ekkor is lehet fellebbezni, és végül békülni. Az eljárás folytatását mindig kérvényezni kell, de ezt el is mondja a bíró!
A bontóper során rendelkezni kell a házastársak vagyonának felosztásáról – amennyiben közös megegyezéssel sikerül!, a gyermekek szülői felügyeletéről, elhelyezéséről…
Ha nincs a házasságból származó közös gyermek, és közös megegyezéssel válik a házaspár, akkor az első tárgyaláson a bíró végzésbe foglalja az egyezséget és kimondja a válást.
Ha a párnak van közös gyermeke, de közös megegyezéssel válnak, a második tárgyaláson az egyezség végzésbe foglalásával mondják ki a házasság felbontását.
Tényállásos bontáskor természetesen nem lehet két tárgyaláson rendezni minden kérdést, így tovább folyik a per, a gyermek elhelyezésről….stb.
A legtöbb probléma a gyerekelhelyezés mellett a vagyon megosztása szokott lenni.
Minden közös vagyonnak számít, amit a házasság során szerzett a két fél, akár együtt, akár külön-külön. Sőt, az is közös vagyon, amit az egyik fél külön vagyona termel hasznot a házasság során.
Tehát, ha valamelyik félnek házasság előtt felépített, jól menő vállalkozásából a házasság során vesznek valamit, az már közös vagyonnak számít. Hiszen a házasság nemcsak életközösség, hanem vagyonközösség is.
Különvagyonnak számít az, ami a házasságkötéskor már megvolt; amit a házasság alatt örökölt vagy ajándékba kapott az egyik házastárs; a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű vagyontárgy, illetve az a vagyon, amit a különvagyon eladásából szerzett a házastárs. Fontos: a különvagyon részét képező, mindennapi életvitelt szolgáló tárgyak tizenöt évi házassági együttélés után közös vagyonná válnak.
Amikor megegyezés van, akkor ugye ez nem lehet kérdés.
Ha nincs megegyezés, akkor a korábbi tapasztalatok azok voltak, hogy sűrűbben helyezték el a gyerekeket az anyánál, azonban mára már vannak változások.
Ha nincs megegyezés, akkor annál a szülőnél helyezik el a gyerekeket, ahol a feltételek jobbak a gyermekek számára, tehát ahol biztosítva van a gyermek kedvezőbb testi, érzelmi és erkölcsi fejlődése.
Ha betöltötték a 14 éves kort, akkor igen, sőt! Csak az ő beleegyezésükkel lehet elhelyezni adott szülőnél!
Ha nincs külön kérése a külön élő szülőnek, akkor a bevett szokás az az, hogy minden második hétvégé, az ünnepek és szünetek fele a másik szülőé.
A bíróság erről mindig dönt, így érdemes átbeszélni, és kitalálni egy tervet.
A tapasztalat azt mutatja, hogy érdemes bírósági végzésben rögzíteni pontosan, mikor melyik szülővel vannak a gyerekek, hogyan pótolhatja az elmaradt láthatást az egyik fél, mikor döntenek legkésőbb adott naptári évben a szülők a nyári beosztásról, valamint a piros ünnepeket is célszerű rögzíteni, pl. páros évben egyik szülőnél van Karácsony első pár napja és Szilveszter, páratlanban fordítva.
Így később rengeteg konfliktus elkerülhető, ha romlik a volt házaspár között a viszony!
Egy korábbi cikkemből átvéve:
„A gyermektartásdíj összege gyerekenként általában a tartásdíjra kötelezett szülő átlagos jövedelmének 15-25%-a . Az új Ptk. szabályai alapján a tartásdíj összegét egy fix, meghatározott összegben kell megállapítani a bíróságnak, tehát ettől eltérhet, de efölé nem mehet.
Az összeg meghatározásánál a bíróság a következő szempontokat nézi:
Tehát a bíróság mindent számol, mindkét fél bevételét, és a gyermekek valós szükségleteit nézi.
Az igazolt betegségeket, a kötelező kezeléseket, és mindent megnéz, megvizsgál, és eszerint számol.
Ha a szülők két vagy több gyermek tartására kötelesek, a tartásdíjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe, különösen akkor, ha nem egy háztartásban nevelkednek.
A tartásdíj igazodik a gyermek szükségleteihez, ezért ha a kötelezett kiemelkedően magas jövedelemmel rendelkezik, akkor nem lehet a jövedelmének 15-25 %-át, hanem pl. csak ennél kisebb arányát tartásdíj címén igénybe venni, ha azt a gyermek szükségletei nem indokolják.
Ha egy édesanya bevétele nagyon alacsony, az apáé pedig magas, akkor eszerint kell megállapítani a díjat, és az édesapa fizet többet, tehát nem feltétlen a felét a költségeknek.”
Ne felejtsük el, a gyermektartás a gyermekek szükségleteit fedezi!
Tapasztalatom az, hogy érdemes a bírósági végzésbe belefoglalni a külön órák, táborok, iskola kezdés, nagyobb kiadások – mint pl. téli ruhák…. – anyagi felezését is! Hiszen ezek később hatalmas költségeket jelenthetnek annak, akinél el vannak helyezve a gyermekek!
Amennyiben a felperes nem jelenik meg, úgy a bíróság megszünteti a pert, és újat kell indítania, ha szeretne mégis válni. Ha alperes nem jelenik meg, a válás folytatódik.
Egyébként lehetőség van természetesen új időpont kérésére is.
Minden válni készülőnek én azt szoktam tanácsolni, hogy biztos, ami biztos, konzultáljon ügyvéddel, hiszen sosem lehet tudni, mi az, amiben nem voltunk elég körültekintőek.
Nagyon sokan csak legyintenek váláskor, és nem fektetnek le mindent a bírósági határozatban a jó viszonyra való tekintettel, de a tapasztalat az az, hogy sajnos az a legjobb, ha minden apróság le van írva!
Sosem lehet tudni, mikor kell esetleg a leírtakkal érvelnünk!
Okosan, és kulturáltan, szem előtt tartva a gyermekek érdekeit! Ez vezéreljen mindenkit!
Mentés
Mentés
Mentés
Kövess az alábbi oldalakon, és még több tipphez juthatsz, ami a kiegyensúlyozott, boldog családot segíti!
Szeretnél a Boldog Elváltak Klubjának tagja lenni?
Szeretnél találkozókon, előadásokon részt venni, ahol csak elváltak vannak?
Gyere és csatlakozz a klubhoz Facebookon!
Akik eddig is megbíztak bennem, és mint író vagy tanácsadó számítottak rám, a teljesség igénye nélkül:
