Márti néni! Nem várom a hétvégét.
Miért nem Andriskám?
Mert apa most a Vivivel lesz. Nem pedig Katával.
Andriskám, nem egészen értem, ki az a Vivi, és az a Kata?!
Apa barátnői. Kettő is van neki. De Vivi nagyon fiatal, és nem szeret engem. A Kata öreg, és vele jókat játszok…
Andriskám az egyik legédesebb “gyerekem” azok közül, akikkel kapcsolatban vagyok. Csak bezárkózott egy olyan világba és emiatt nehezen megy a közösségi élete, ahol ő mindent olyannak lát, amilyennek szeretne. Ahol van béke, öröm, játék. Ahol sorakozás helyett a halacskákat nézegetheti, ahol a tanárnénivel való beszélgetés lehet vicces, de lehet sírni is. Egy olyan világ, amiből kizár mindenkit, és aki be akar törni, azt bántja. Mert őrzi. Mert ez az egy világ maradt neki.
Az ő szülei is elváltak. Anya neveli.
Anya igyekszik, mindent megtenni, de látszik rajta, hogy az élet megtörte. Ő őszinte a gyerekkel, védi a lelkét, amennyire tudja.
Apa, havonta egyszer viszi el, néha megveri, ha a Vivivel nincs kedve Andriskának játszani, és akkor is megveri, ha a Katának beszél a Viviről.
Mert nem lehet beszélni róla. A hétéves Andriskának hazudnia kell, különben megverik, ha őszinte.
Andriska egy, a sok közül, aki így él, aki ilyen mintát kap és lát. Akit az őszinteségért büntetnek, és aki egy óriási csalódás, gyász, és felfordult világban csak azt látja, hogy nem szabad a szerelemben bízni, nem lehet kapcsolatban élni. Ezt látja az apjától, aki számára a minta. Azt tanulja, hogy hazudni kell, agresszióval pedig megtorolni mindent. Anyától pedig azt hallja és azt látja, hogy ezt nem szabad, ez így nem helyes.
Mit várunk el akkor Andriskától? Miszerint cselekedjen? Kinek a mintája alapján?
“Apának három barátnője van, de egy teljesen titkos, még a tesóm sem tud róla!”
Itt a Balázs és a tesója, Ottó. Mindent tud a nagyobbik fiú az apja magánéletéről pedig csak 9 éves lesz.
“Apa állandóan a telefonján beszélget. Nem játszik velünk.”
Apának két barátnője van, szintén. De van egy harmadik is, titokban. Amit csak a Balázs tud. A bébiszitter a hármaska, aki azért vigyáz rájuk, mert apa sokszor megszeretgeti cserébe. De a bébiszitter is családos. Minthogy az egyik barátnő is, és házasságban él.
Ő is hazugságra kéri a gyermekeket és randizásra is felhasználja az álca miatt őket. Mindkét barátnőt ismerik a gyerekek, de kínosan vigyázniuk kell arra, hogy ne meséljenek arról a hétvégéről a családban élő barátnőnek, amikor a másikkal elutaztak és jót kirándultak.
Csak anyának mesélhetnek róla. Aki meghallgatja őket, és elmondja, nem ért egyet apával.
Anyának, aki arra tanítja őket, hogy a hazugság csúnya dolog, aki a megbeszélés híve, aki apával veszekszik sokat azért, hogy ne tegye ezt a gyerekeikkel.
De apa megteszi.
Mesélhetnék még sztorikat, mert sajnos sok ilyet tudok, amikor apának több csaja van, és a gyerekek tudnak róla. A gyerekek kortól függetlenül tudnak az apjuk vagy akár anyjuk magánéletéről. Legyenek gyermekkoruk legszebb koraiban, vagy tinédzserek, vagy már felnőttek.
A világ döbbenetes.
Amiben a gyerekek sínylik meg a szülők hibáit, a szülők gyerekes és öncélú döntéseit. Ők azok, akik nem tudják eldönteni, hogyan is működik a világ, hol van benne a helyük, és hogyan tudnak igazán gyerekként viselkedni. Hiszen nem kapnak ehhez semmiféle támpontot, biztatás, példát, mintát, útmutatást.
Ezek szülők veszik el annak a lehetőségét a saját gyermekeiktől, hogy felnőttként egy stabil, kiegyensúlyozott életet élhessenek, harmóniában önmagukkal.
És félreértés ne essék.
Azt vallom, hogy mi, szülők, nők és férfiak is vagyunk, jogunk van a párkapcsolatokhoz, akár többhöz is, alkalmikhoz is, akármihez is. De ez a nő és férfi dolga, ügye és csak rátartozik. A gyerekekre nem.
Nekik felelősségteljes szülők vagyunk.
Akik vállaltuk, hogy ebben az életben nekik a tőlünk telő legjobbat adjuk meg, hiszen ők miattunk vannak. Nem ők kérték, hogy legyenek. A mi felelősségünk, hogy felkészítsük őket az életre, megtanítsuk nekik az élet és a társadalom szabályait.
„Szülők vagyunk, Akinek nem az a feladata, hogy megoldja a gyerekei problémáit, hanem az, hogy utat mutasson, hogyan oldhatják meg ők. Aki tiszteletben tartja a döntésüket, de megmutatja az utakat és azt, hová vezetnek. Aki stabilitást, biztonságot, kiegyensúlyozottságot nyújt, hogy legyen honnan elrugaszkodniuk. Mindegy, veled élnek-e vagy sem, ez a dolgod szülőként.” Petrus Márta – Talpra állás művészete c. könyv.(Igen, az én könyvem 🙂 )
De kérdezem én, az mi, ha egy gyermeket a fentiek alapján nevelnek?
Ha fentieket látják, hallják, tapasztalják?
Így mit kapnak a gyerekek? Mi lesz belőlük?
Mentés
Mentés
Mentés
Mentés
Mentés
Mentés
Mentés
Mentés
Mentés
Mentés
Mentés
Mentés
Kövess az alábbi oldalakon, és még több tipphez juthatsz, ami a kiegyensúlyozott, boldog családot segíti!
Csatlakozok hozzád! Szeretnék harmonikus családot!
Szeretnél a Boldog Elváltak Klubjának tagja lenni?
Szeretnél találkozókon, előadásokon részt venni, ahol csak elváltak vannak?
Gyere és csatlakozz a klubhoz Facebookon!
Csatlakozok a Boldog Elváltak Klubjához!
Akik eddig is megbíztak bennem, és mint író vagy tanácsadó számítottak rám, a teljesség igénye nélkül:
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: