Olyan sokszor hallom azt csajoktól, hogy titokban beleolvasnak a pasijuk leveleibe, hogy körbekérdeztem az ismerőseim, barátaim, hogy is van ez?
Azok az én leveleim, én gondolataim, amit megosztok egy másik emberrel… Miért is van joga bárki másnak ezt elolvasni?
Vagy is, miért is nem bízik meg bennünk a társunk és olvassa el az üzeneteinket?
És miért nem bízunk meg a társunkban, és nyomozunk utána?
Móni rendszeresen olvasta párja üzeneteit, és ez is okozta a kapcsolatuk végét. Majdnem egy évig voltak együtt, eleinte a pasi volt jobban odáig Móniért, és Móni kevésbé, majd pár hónap elteltével Móni is szerelmes lett. Rendben voltak…. Móni egyszer csak úgy, poénból elővette pasi telefonját, és el kezdte olvasgatni. Kiakadt. Na nem azért, mert csajokkal levelezett pasi, hanem azért, mert a barátaival mindent megbeszélt nagytesón keresztül az ő kapcsolatukról. Mikor, hogyan, hányszor… és a kételyeit is megosztotta haverjaival. Először Móni nem mert szólni, hiszen érezte, hogy bűnös, mert hát nem lett volna joga megnézni párja telefonját. Nem sokkal később újra belenézett, és akkor látta, hogy lányokkal is levelezget… Olyan semmitmondó üzenetek voltak, de mégis más lányoknak írta…
Később ebből nagy veszekedések lettek, és szakítottak.
Válni a Facebook miatt.
Peti így jött rá, hogy felesége megcsalja. Peti sosem volt fent Facebookon, mert véleménye szerint az egy nagy, közösség FERTŐ, de lányai és felesége is keményem posztolgat…
És ismerkedik.
„Egyszer feltűnt, hogy feleségem még a wc-re is viszi magával a telefont. Amikor megkérdeztem, miért, akkor azt a választ kaptam, mert levelezek a csajokkal a hétvégéről. Mondtam, hogy a két perces wc mit sem számít… De állította, hogy mivel közös beszélgetés, és mindenki most ír, így nehéz lesz visszaolvasni. Gondoltam jól van, én amúgysem tudom, mi fán terem igazán ez a Facebook. Később már használta a Vibert és minden mást is. Egyre többet levelezett esténként is, és egyre több bulijuk volt a csajokkal. Egyszer, amikor elaludt, úgy döntöttem, megnézem, mert már nagyon rossz érzésem volt. Hát, volt minden. Tinder, Viber, Facebook. A Tindert csak utólag tudtam meg, a haveroktól, hogy mi, de beleolvastam a levelezésekbe, és elég volt….”
Beadta Peti a válókeresetet, és elváltak.
Bea azt mesélte, hogy egyszer a férje nyitva hagyta a Facebookját, ő észre sem vette, hogy az nem a saját profilja, és elkezdte nézegetni a leveleit, mert kereste barátnője levelét. Ekkor vette észre, hogy nem az ő fiókja… De nem olvasott bele a levelekbe, mert úgy érzi az a férje élete, és joga van ahhoz, hogy nélküle is beszélgessen…
Hasonlót mesélt Tomi is. Beleolvasott felesége leveleibe. Egyetlenegy gyanúsat talált, egy pasi próbálkozott udvarolni a feleségének, de az asszony lerázta, majd nem reagált. Ekkor Tomi még boldogabb lett, de sosem olvasta sem előtte, sem utána a leveleit.
Ádám azt mesélte, hogy sajnos őt többször is megcsalták. Ezért ha úgy adódik, akkor beleolvas a levelekbe. Az a fájdalma, hogy ugye több okos telefon már kóddal működik, így ugye ha valaki csalni akar, simán meg tudja tenni. De Ádám egyszerűen nem tud lejönni arról, hogy ne olvassa a másik leveleit.
Folytathatnám a sort, hiszen rengeteg ilyen történet van, és természetesen nagyon sokan képviselik azt az oldalt is, akik azt mondják, hogy sosem olvassa el a másik levelezését.
Egy szónak is száz a vége.
Sajnos eljutottunk odáig, hogy már sokszor az alapvető bizalom is hiányzik.
Nem csoda, hiszen a közösségi médiák világa már annyira a külsőségekről szólnak, hogy nagyon könnyű elveszni benne, és kedves bókokat, régi exeket, csélcsap új ismerősöket összeszedni.
Ugyanúgy működik, mint egy társkereső, hiszen csodálatos képek, információk, adatok, sőt, még a mindennapjait is láthatja a másiknak az ember. Nagyon gyorsan és kényelmesen lehet ismerkedni, vagy régi ismeretségeket feleleveníteni. Olyan sok történet szól arról, hogy a Facebookon egymásra találtak…
Így tulajdonképpen, ha nem stabil alapokon nyugszik egy szerelmi viszony, akkor könnyen gond lehet belőle.
És akkor idekúszik be az az alattomos kérdés, hogy van-e joga elolvasni a párunk levelezését?
Szerintem nincs, sőt! Felháborító, de én ebben vaskalapos vagyok. Ha meg akar csalni, meg fog, és az ember úgyis észreveszi. De nem is szabad így indulni egy párkapcsolathoz.
Mindenki, aki elolvasta a másik levelezését azt mesélte, hogy bűntudata volt, majd rákapott, és egy ördögi spirál részese lett, amiből nem tudott kiszállni.
Levélolvasó függő lett. Mert mindig kíváncsi, hogy végül mit válaszolt, mit mondott, és a másik mit válaszolt vissza és így tovább.
Én megértem ezt is.
De mindenféleképpen álljunk meg egy pillanatra, gondoljuk végig, hogy miért is nem bízunk meg a másikban?! Ha helyre hozhatatlan a bizalomhiány, akkor a levelek olvasgatása csak az olvasót teszi tönkre…
Ha úgy érezzük, hogy ezen tudunk változtatni, akkor pedig változtassunk!
Adjuk meg a jogot a másiknak arra, hogy szabad lehessen, hiszen egy párkapcsolat nem tulajdoni viszony!
Mentés
Kövess az alábbi oldalakon, és még több tipphez juthatsz, ami a kiegyensúlyozott, boldog családot segíti!
Csatlakozok hozzád! Szeretnék harmonikus családot!
Szeretnél a Boldog Elváltak Klubjának tagja lenni?
Szeretnél találkozókon, előadásokon részt venni, ahol csak elváltak vannak?
Gyere és csatlakozz a klubhoz Facebookon!
Csatlakozok a Boldog Elváltak Klubjához!
Akik eddig is megbíztak bennem, és mint író vagy tanácsadó számítottak rám, a teljesség igénye nélkül:
Rám talán a Petis esett lenne igaz . Bár nem válltunk el mindent megváltoztatott . na de vissza az elejére. A legtöbb esetben valami különös rosz érzés hatására olvasnak bele . Véleményem szerint a bizalom hiány a hűtlenségből ered. Mindenki keresi az újat, szinesebbé tegye az életét, mint ágyban mint általában. De ez mellett kell a régi … szóval nem azt mondom hog ez törvényszerű de gondolkodjatok kicsit magatokban .(mert ugye magatoknak nem hazudtok)Az embert mindig is vonzotta az ami tilos, úgy minden téren.Én is olvastam az üzeneteit, de mára felhagytam vele , ha magamban nem tudok megbocsájtani neki akkor mindegy mit látok. remélem tudtam segiteni