Petrus Márta blogja

  Kedves Vezetők!   Tudom, hogy nagyon elfoglaltak most a menekült helyzettel. Tudom, hogy nehéz döntéseket kell hozniuk, minden nap, minden percében.   De tudják, ez velünk is így van ám. Az egyedülálló szülőkkel. Minden áldott nap számtalan végzettséget szerzünk, és már százszor diplomáztunk a legkőkeményebb biztosok előtt, akik nem mások, mint a gyerekeink, a… Tovább »

A hétvégém egy részét a Tiszán töltöttem. Négy, nagyon kedves FÉRFI társaságában, egyedüli nőként. Azért szuperek ezek a napok, mert nagyon sokat tanulhatok, láthatok és tapasztalhatok. Elöljáróban: Sokan nem tudják rólam, max sejtik, de nagyon elfogadó, megértő és dolgokat kívülről szemlélő NŐ vagyok. Abszolút tudok azonosulni mindenki életével, ezért is van az, hogy tényleg mindent… Tovább »

Hú, de csodás vagy! Egy bók, ami jól esik. A bókolás, tulajdonképpen művészet. Szerintem. Van, aki hajlandó megtanulni, és van, aki nem.                      Aki megtanulja, annak a tenyeréből eszik egy nő, aki nem…hm… A BÓKOLÁS igazi művészet, és csak az IGAZI FÉRFIAK képesek rá, ez a saját véleményem.   A bók igazából felér egy óriás öleléssel,… Tovább »

Most megint sok mindenkit kiakasztok, mert már megint nem jó címet adok, és nem lesz felépítve a cikkem, és amúgyis. De most kimondottan írok. Az érzéseimről, mert most először, vagy másodjára érzem azt, hogy szeretném, ha mindenki megtudná, mit is érzek, és miért, és hogy. És szeretném, ha látná mindenki, hogy az ember, ember, és… Tovább »

Gyász. Egy szó, ami mindig valaminek az elmúlását jelenti. Negatív, rossz, fájdalmas, és valaminek az elmúlása. Mindenki veszített már el valakit, vagy valamit. Embert, állatot, szerelmet, életet, érzéseket, álmokat, célokat.   Gyász. Egy elkerülhetetlen, kihagyhatatlan folyamat, ami akkor indul el, amikor szembesülünk azzal, hogy vége. Sokszor nem az „elválás” napján indul el a folyamat. Miért?… Tovább »

Az ember sokszor hajlamos elrohanni az élet mellett. Csak sodródunk, pörgünk, mint a forgószél, és nagyon ritkán lassulunk le. Ha mégis megtesszük, akkor sem jut mindig energia a hatalmas információ- és élmény-, érzés halmaz feldolgozására. Pedig igazán fontos lenne. Tanul az ember, és többé is válik. Érdemes figyelni kívülről is, és belülről is. Igazán, tudatosan…. Tovább »

Ahogy korábban is írtam, jeleztem, sőt! szóltam, összegyűjtöttem nagyon sok sikeres ELVÁLT ÉDESANYÁT, hogy megmutathassam, mindenki talpra állhat. Nekem nem hisz mindenki, hát itt a sok “bajtárs”. Egy újabb történet, ami megmutatja: IGEN! HA AKARSZ: TALPRA ÁLLHATSZ, EGYEDÜL is. Idézem, szóról szóra a levelet, amit Gyöngyitől kaptam “Kedves Márti! Köszönöm, hogy megkerestél, és egyetértek azzal… Tovább »