Sors.

Van, aki hisz benne, van, aki nem.

Történtetek, melyek szívmelengetőek, és történetek, melyek kicsit sem azok.

Életek, melyeken megrökönyödünk, és azt mondjuk, milyen jó, hogy mi nem ezt kell, hogy megéljük.

Sokan vagyunk, elvált Anyák, és Apák. Sokan kerülnek nagyon nehéz, szörnyű, és lehetetlen helyzetbe is.

Mind Anyák, mind Apák.

A “mese” egy Anyáról szól. Aki választott. Jót vagy rosszat, nem lehet ítélkezni. De nagyon jól tudom, tudjuk, tudhatjuk, hogy nem ő az egyetlen.

Megírtam hát a meséjét, mert tudom, hogy sok mindenkihez eljut, és hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy sosem tudhatod. Sosem lehetsz biztos, és sose ítélj!

Hazajött. Mindene bűzlött a női parfümtől. Éreztem, hogy ez most más. Más illat. Nem a szokásos édes, mezőn sétálós, közben kamillát gyűjtögetős illat. Nem, nem. Ez egy határozottabb, markánsabb parfüm, ami egy magabiztos, erős nőt jellemez.

Elegem lett. Nem szóltam semmit. Felmentem a gyerekekhez, megpusziltam őket.

Utánam jött.

Megérezte a mocskos pofája, és a szíve helyett dobogó kiégett, fekete szmötty, hogy bajban van. Kalapált volna az a szar odabent, ha tudott volna, de a sok hazugság, a sok átverés, a sok pia, és a hatalom kinyírta az oly erősen pumpáló, szeretettel teli életközpontját, és helyette megkapta ezt. Ami már egy semmi volt. Egy undorító, sötét, néha megdobbanni akaró szar.

Most meg akart dobbanni. Tudtam.

Leültünk egymás mellé.

Simogatott, elhúzódtam. Újra megpróbálta, odébb ültem. Meg akart puszilni, majd pofon vertem.

Ülök, a pult mellett.

Várom a főnöktől az instrukciókat.

Megiszok egy felest, attól jobban megy.

Felhívom még a gyerekeket, nehogy elmaradjon…később nem lesz rá módom, úgysem.

Indulás. Magassarkúra, miniszoknyára, és a legbájosabb mosolyra fel.

Tulajdonképpen jól nézek ki. Nem látszik a két gyerek. Jaj, a drágáim. Istenem, mennyire szeretem őket.

Sétálgatok, sétálgatok, mosolygok. Eljátszom a szerepem, ahogyan kell…Na, itt ez a mamlasz, méregdrága cipő, csodás öltöny, hm….messziről érződik a pénzének bűze. De biztosan megdolgozik érte. Ja, még jegygyűrűje is van. Akkor sima ügy lesz.

Tekergek egyet, rebegtetem a pilláim, mosolygok, miközben belül haldoklik a lelkem, és megkérem igazítson útba. Nagyon jól megy már. Még a főiskolán perfektté varázsoltam az angolt, így bárkit leveszek a lábáról, és bárki elhiszi, hogy külföldi vagyok. Még csak megerőltetnem sem kell magam.

Révbe értem, meghív egy italra. Ma is jól ment a cicázás. Nem kellett senkivel sem ágyba bújnom.

Éjszaka végén elszámolás. Kapok 25.000 Ft-ot. Laza nap. És sikeres. Két-három nap, és folytatjuk.

25.000 Ft. Ha úgy alakul, lehet több is. Attól függ, mennyit iszunk az általam becsábított vendéggel.

És van úgy, hogy kellő alkohol után, még a szállodájába is elkísérem.

Múltkor az egyik üzletembertől, aki messzi messzi világból érkezett, 200.000 Ft-ot kaptam. Egy éjszakárt, amit szégyen vagy sem, élveztem.

Elcsevegtünk a pultnál, pengette a lóvét, majd miután rájött, hogy tulajdonképpen a hálómban van, mint egy vergődő halacska, és azért ül ott, és fogyasztja a százszoros árú italokat, mert szépen rebesgettem rá, felhívott magához, hogy háljak vele.

Ilyen úriember módon, hívott. Én mentem. Jóképű is volt, értelmes is, beszélgettünk, vihogtunk, és igazából tiszta MicsdaNő fílingem volt. Lágyan csókolt, ölelt. Szeretethiányos volt ez a jóképű macsó. Na ja, otthon nem kapja meg, szegény. Szerzek neki egy örömteli éjszakát, és kész. Mindenki boldog és elégedett.

Vannak azért varacskos disznók is, akikkel nem bújik szívesen az ember ágyba. Sok a pénzes muksó, akiken lötyög a sok gyorskaja, és rengeteg borvacsora, akiknek az izzadtsága is pénzszagú, és az alsógatya elszorítja a zsírtömeget. Norbi örülne az ilyeneknek, és éghetne a zsír.

De minden a helyzettől, hangulattól és nahát, pénztől függ. Mivel a csillagjaim jól állnak, olyan is volt, hogy felmentem egy zsírosabb tömeggel, és elaludt. Épp magamra erőltettem a fürdőben a bájomat, megpróbáltam elképzelni, hogy mennyire szeretem a szexet, és lehúztam a butykosomból még egy óriás korty pálinkát. Jól jön a retikülben a csinos laposüveg. Végigmarta a torkom, már majdnem öklendeztem is. Ittam gyors egy korty vizet a csapból. Szájspray, smink igazít, szememben a dollár jelek kattogtak, mint TapsiHapsinak, és indulás. A pacák aludt. Mint a mesékben. Odafeküdtem mellé, fáradt voltam. Reggel kaptam pénzt. A semmiért.

Főnöknek ebből is jattolni kéne. De nem teszem.

Bassza meg. Az én testem, nem az övé. Neki ott a rengeteg lóvé abból, amiből.

Albérlet kifizetve, gyerek iskolája kifizetve, kocsira gyűjtve, félretéve.

Ennyi egy élet. Ennyi.

Hiába az óriás birodalom, mely nem is óriás, hiába a megbízhatónak vélt férj, hiába a nagy szerelem, hiába a sok cég. Megalázva, porban fekve, kurválkodva, anya otthont megjárva ez maradt.

De süt a nap.

Tudom.

És egyre erősebben fog sütni.

Sok nő, Anya, elvált Anya küzd a megélhetésért.

Semmi nem vezérli ilyenkor az emberlányát csak az, hogy a gyerekeknek meglegyen a reggelijük, vagy a vacsorájuk.

Egyetlenegy dolog tartja az emberben a lelket, az az, hogy halld a gyermeket nevetését, lásd az örömteli pillanatait, érezd a szívverését, és a melegségét, amikor hozzád bújik.

Mindegy, milyen áron.

Kövess az alábbi oldalakon, és még több tipphez juthatsz, ami a kiegyensúlyozott, boldog családot segíti!

Csatlakozok hozzád! Szeretnék harmonikus családot!

Szeretnél a Boldog Elváltak Klubjának tagja lenni?

Szeretnél találkozókon, előadásokon részt venni, ahol csak elváltak vannak?

Gyere és csatlakozz a klubhoz Facebookon!

Csatlakozok a Boldog Elváltak Klubjához!

Akik eddig is megbíztak bennem, és mint író vagy tanácsadó számítottak rám, a teljesség igénye nélkül: