Petrus Márta blogja

Ki nevel a végén?- az elvált szülők kálváriája

elvált szülők

Két héttel ezelőtt szólt az egyik óvónénink, hogy Bencével gondok vannak, ezért szeretné, ha Apával közösen bemennénk egy fogadóórára.

Kérdéseket szegeztem neki, hogy milyen gondok, mit csinál, mit nem csinál…stb.

Az óvónéni elmondta, hogy azért nem szóltak eddig, mert remélték, hogy meg tudják oldani házon belül, de nem megy.

Beszélgettünk sokat négyesben, mert ugye nálam, mint szigorú anyánál megvannak a szabályok, amik következetesen be vannak tartva. Egészen addig, amíg velem vannak, amíg hárman vagyunk.

Igen ám, de van Apa is. ahol bár elvileg ugyanazok a szabályok, mégsem ugyanazok, vagyis nem úgy ugyanazok.

 

Elgondolkodtam.

Mi, a volt férjemmel azok közé a szülők közé tartozunk, akik meg tudják beszélni ezeket, általában. De eddig nem volt ekkora a probléma, mint most.

Kiderült, mi a hiba, ezt tudtuk is, eddig is, szerintem meg tudjuk oldani.

 

De mi van akkor, ha nem értenek egyet a szülők? Katasztrófa, lehetetlen helyzet, tönkre tett gyermeki élet, és kevesebb találkozás azzal a féllel, aki nem vállalja, hogy szülő. Szar helyzet, magyarul.

 

Miért fontosak a szabályok egy gyermek életében?

Azért, mert a gyermek így érzi biztonságban magát.

Így tudja elhelyezni magát a világban.

Így tud beilleszkedni a társadalomba, megfelelni az elvárásoknak.

Mindegy, hogy egyet értünk vagy sem az elvárásokkal, ha kiegyensúlyozott gyermeket szeretnék, muszáj a társadalom szerint nevelnünk…lehet kicsit egyéniként, de mégis igazodni kell.

A szabályok által válik kezelhetővé az ismeretlen.

Így tudják meg a határokat.

 

A legjobb mód, ha a két szülő közösen fekteti le ezeket. Tudom, sok helyen utópikus gondolat, mondat az előbbi. De a gyermek életében a szabályok nélkülözhetetlenek.

 

És akkor most jön az, hogy elvileg megegyeztetek a szabályokban.

De!Vannak az ANYÁK és vannak az APÁK.

Eleve evolúciós különbségek vannak. Ami nekünk Anyáknak teljesen természetes, magától értetődő, meg sem kérdőjelezhető dolog, addig azt sokszor az APÁK nem hogy nem értik meg, de fel sem fogják, sőt! eszükbe sem jut.

Mert nekik sosem volt ez a feladatuk, nincs bennük sok alap, ami kell a gyerekneveléshez.

Nekünk, “kemény” ANYÁKnak minden sokkal könnyebb. A gyerekeket automatikusan el tudjuk látni, érezzük őket, rezzenéseiket is tudjuk, bennünk növekedtek, össze vagyunk velük kötve. Emellett egyedülálló Anyákként ugye nagyon sok FÉRFI feladatot is ellátunk, mert így lettünk beprogramozva. Nekünk, ha az urunkat megette a kardfogú tigris, meg kellett oldanunk, hogy legyen élelmünk, takarónk, tüzünk…stb. Esetleg besegítettek a törzstagok, de voltak olyan helyzetek, törzsek, ahol a NŐnek magának kellett ellátnia a családot, öregeket…stb.

A Férfiak akkor is a vadászathoz, a nemzéshez, és az “erős” dolgokhoz értettek. Az építkezéshez, az állat feldolgozásához, bárhova-bármikor letaláltak és sorolhatnánk. De a gyerekekhez és barlangok belső világához semmi közük nem volt. Nem volt feladatuk.

Szóval, ezt mindenki megérti.

 

És nem is várjuk el a Férfiaktól, Apáktól, hogy egyben Anyák is legyenek, mert nem kell. Ahogy nekünk sem kéne Apa szerepbe bújnunk, sose.

 

De mi az, ami fontos a közös szabályrendszeren túl?

 

Az, hogy a gyermekeknek, főleg a fiúknak az APA a minta.

Az APA a példakép, főleg kis korban, amikor ez automatikus, amikor ez életkori sajátosság.

Az APA a minden, az APA a király, a mindent tudó.

Ezért fontos, hogy az APA komolyan vegye a feladatát.

Hogy a fiúgyermek lássa, hogy APA a társadalom része, aki nem egy bohóc, aki nem böfög és fingik össze-vissza, aki komolyan veszi a feladatait, aki véghez is viszi azokat, és tiszteli a társait és körülötte élőket annyira, hogy nem csinál belőlük viccet. Azokat megtartja akkorra, amikor a haverjaival sörözik.

Példát kell mutatnia, Apának lennie, és vállalni ezt.

Nem a fiúgyermek haverja, barátja, nem. Az APJA. AZ APA, AZ EGYEDÜLI ÉS MEGISMÉTELHETETLEN, AKIT A FIÚGYERMEK KÖVET, MÁSOL, MINTÁZ, VISSZAAD.

 

És persze ez fordítva is igaz, az Anyákra.

 

 

 

 

 

 

 

Kövess az alábbi oldalakon, és még több tipphez juthatsz, ami a kiegyensúlyozott, boldog családot segíti!

Csatlakozok hozzád! Szeretnék harmonikus családot!

 

Szeretnél a Boldog Elváltak Klubjának tagja lenni?

Szeretnél találkozókon, előadásokon részt venni, ahol csak elváltak vannak?

Gyere és csatlakozz a klubhoz Facebookon!

Csatlakozok a Boldog Elváltak Klubjához!

 

Akik eddig is megbíztak bennem, és mint író vagy tanácsadó számítottak rám, a teljesség igénye nélkül:

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!