Sok mindentől függ, hogy egy kapcsolat működik-e. A mi esetünkben itt van a gyerek, az exek kérdése, és e mellé jön a szokásos herce-hurca is. A korkülönbség is.

Nem régiben egy fiatal fiúcska szerette volna csapni a szelet, mire én meresztettem a szemeim, hogy ezt hogyan is gondolja? De ő komolyan gondolta, én pedig már az első üzenetekor liliomtiprónak éreztem magam, még ha bőven nagykorú is a fiúcska… Nem értettem, hogy mit szeretne. Vagy is, de, persze, de akkor is…

Mégis, mi az ideális korkülönbség?

A nő két évvel érettebb, mint egy férfi. Ez egy tény.

Tehát ez lehetne egy kiindulási alap, de nagyon jól tudjuk, hogy nem az. Mert mindenki más, más szinten áll, életétől, neveltetésétől, beállítottságától, szakmájától, környezetétől…stb. függően.

Azt is mondják ám, hogy az ideális az az, ha egy pasi az idősebb, és maximum 10 év a korkülönbség. Az ennél több, már nagy korkülönbség.

Megértem, de persze vannak kivételek. (Mj.: Mindannyian hallottunk Faludy György házasságáról, és sok hasonló sztoriról. Amit a társadalom megbélyegzett, nem fogadott el….miért is? Nem lehet szerelmes az ember csak úgy? Nem lehetnek ők kivételek?)

Nyilván, az ember lánya mondjuk egy apja korabelivel nem tud nyugodt szívvel egy párt alkotni, hiszen egy idősebb úr, FÉRFI, már annyi mindent megélt, olyan bölcsességgel rendelkezik, amit egy fiatal max. megért, de ő is át akarja élni, meg akarja tapasztalni.

Aztán ott van az is, hogy a józan ész is azt mondja a nagy korkülönbségre, hogy basszus, élned kell, és ha együtt szeretnétek, akkor nem mehetsz bele nagyon nagy korkülönbségbe. Tudjuk jól, mennyi az átlag életkor a férfi embereknél, és ezzel is számolni kell. Ha nem akar özvegyen nézelődni az ember még negyven évesen se.

És akkor nem beszéltünk az életcélokról, a közvéleményről, ami felőrölheti  kapcsolatot, és az értékrend is teljesen más lehet, ha nagyobb a különbség 10-15 évnél.

No de mi van a szerelemmel? Hm? Ésszerű döntés VS. Szív döntése?

Amikor a NŐ az idősebb.

Ilyen kapcsolatban vannak kevesebben. A Nők hajlamosak az anyáskodásra, pláne, ha idősebbek is. De ugye vannak azok a FÉRFIak, akik érettebbek, mint korosztályuk. De abban szerintem egyetérthetünk, hogy itt is csak akkor működhet hosszútávon jól, ha nem nagy a korkülönbség. Itt a gyerekkérdés, a FÉRFI komolyodása is hatalmas problémát vethet fel, tekintve, hogy sokszor 30éves koruk körül jönnek rá, hogy szét kellene szórniuk azokat a magokat….ez pedig 34 évig biztosan eltart, legyünk őszinték.

Szóval, az a konklúzióm, hogy nincs konklúzióm.

Én sosem bírtam a kisfiúkat, nekem azok a pasik jönnek be, akik FÉRFIak, tisztelhetőek, sikeresek, és mernek FÉRFIAk lenni, vállalva a döntéseik, érzelmeiket, és nincs szükségük egy anyára.

Ugyanakkor, látom, hogy vannak azok a barátaim, ahol pár évvel fiatalabb a FÉRFI, és jól elvannak.

És nálunk, elváltaknál, szerintem a korkülönbség is sokszor máshogy alakul. A gyerekek miatt. Sok FÉRFI csak igazán éretten tudja elfogadni más gyermekét és azt, hogy a gyerek az első, nem pedig ő maga, mint FÉRFI.

Az is nem a konklúzióm, hogy tulajdonképpen lehet, hogy ettől a kordologtól nem is függ semmi.

Mert annyira mások vagyunk, hogy úgysem lehet semmit sem mondani.

Általánosan, logikusan lehet ítélkezni és gondolkodni, de ennyi.

A szerelem dönt.

Ennyi.

Kövess az alábbi oldalakon, és még több tipphez juthatsz, ami a kiegyensúlyozott, boldog családot segíti!

Csatlakozok hozzád! Szeretnék harmonikus családot!

Szeretnél a Boldog Elváltak Klubjának tagja lenni?

Szeretnél találkozókon, előadásokon részt venni, ahol csak elváltak vannak?

Gyere és csatlakozz a klubhoz Facebookon!

Csatlakozok a Boldog Elváltak Klubjához!

Akik eddig is megbíztak bennem, és mint író vagy tanácsadó számítottak rám, a teljesség igénye nélkül: