Tegnap azon gondolkodtam, hogy jó-e, hogy a mi gyerekeinknek, az elvált szülők gyermekeinknek, többször jön a Mikulás?

Szabad hétvégém van. Tehát Apánál érkezik meg a Mikulás, harmadjára…

Miki 1.:

Jött a Mikulás múlt héten, mert Orosházán voltunk, és szüleim is nagyon szerettek volna örömöt szerezni.Tehát november 30-án betoppant hozzánk a fehér szakállas, piros ruciban, nagy pocakkal lopakodó öreg úr.

Nagyon nagy volt a boldogság. A pizsijükben, kitotyogtak Papával a szobába, hogy segítsenek begyújtani a cserépkályhát, majd hirtelen észrevették, hogy van valami a csizmájukban.

Panni óriás szemekkel, visítva el kezdett kiáltozni, hogy BUBU!!! Jött a Mikujáááááááás, BUBUUUUUUUUUUU gyeje gyojsannnnnnnnnnn!!!!!

Majd  azzal az igazi gyermeki boldogsággal, csodával a szemükben kiszedték a csizmájuk tartalmát. Ujjongtak, visongtak, csodálkoztak és boldogok voltak.

Megható, kedves, és örömteli volt. Na, ahogy az lenni szokott, és amiért csináljuk is ezt az egész eldugós, settenkedős, jajj meg ne lássanak, izgulunk dolgot.

Megnézték a többiek csizmáját is, hogy kinek, mit hozott.

Én felkészületlen voltam, szegény Anyumék ajándék nélkül maradtak, de, nekem is jött persze. Ezúton is pusszantom a Mikulást a diabetikus szaloncukromért. És! Virgácsot nem is kaptam 😀 .

A gyerekek gondolkodóba estek.

Miért is jött most, miért csak hozzájuk és hozzám? Mamáékhoz miért nem?

Adtunk rá egyfajta magyarázatot. Hogy épp Pécsett járt, meglátogatta az ottani gyerekeket, és közben erre és izé…és hát na….látta, hogy itt vannak….és akkor…

Miki 2. :

Tegnap jött az oviba is. Erre ugye készültek, mert az óvónénik készítették rá őket.. Énekkel, meg minden ovis dologgal várták a kis öreget. Aki amúgy egy fiatal hapsi volt, és mint kiderült, mondták is neki, hogy tudják, hogy nem az igazi Mikulás.

Tudjuk, hogy van ez.

Miki 3.:

Reggelre jött Apához is. Mert ugye így van rendjén. Jönnie kell.

Miki 4.:

Hozzám is jön. Amikor haza jönnek Apától, várni fogja őket a csomag az ágyukban. Ezen azért gondolkodtam, sokat. Összezavarom ezzel őket, vagy sem? De arra jutottam, hogy ez az otthonuk, hivatalosan, és ők is így érzik, és a Miki nem teheti meg, hogy ezt elfelejtse. Itt is be kell valahogy jutnia, ha nem is a kéményen keresztül, mert akkor ugye a kazánnál tovább nem jutna, de na….még is csak itt is jönnie kell. És ezen kívül, az Anyjuk vagyok. Na, nehogy már ne.

Miki 5 .:

Barátnőm annyira szereti a gyerekeim, hogy ő is összeállított nekik egy csomagot.

Szóval, a gyerekeimhez ötször jön a Mikulás.

Minimum.

Gondolkodtam, hogy jó-e?

Hogyan magyarázom meg?

Végül arra jutottam, hogy úgy van minden rendben, és úgy szép minden, ahogy mi, szülők alakítjuk.

Nekik így is, úgy is varázslat, és egy meseország.

Függetlenül attól, hogy hányszor jön, hova, miért, hogyan.

Az elvált gyermekeknek legalább ennyi “jó” jut.

Többszöri Mikulás, többszöri Karácsonyi ajándék, dupla szülinap…

Dupla nyaralás, dupla program, több kirándulás.

Sorolhatnám még…., de még is csak Mikulás van.

Kövess az alábbi oldalakon, és még több tipphez juthatsz, ami a kiegyensúlyozott, boldog családot segíti!

Csatlakozok hozzád! Szeretnék harmonikus családot!

Szeretnél a Boldog Elváltak Klubjának tagja lenni?

Szeretnél találkozókon, előadásokon részt venni, ahol csak elváltak vannak?

Gyere és csatlakozz a klubhoz Facebookon!

Csatlakozok a Boldog Elváltak Klubjához!

Akik eddig is megbíztak bennem, és mint író vagy tanácsadó számítottak rám, a teljesség igénye nélkül: