Petrus Márta blogja

Olyanok lesznek ott?- avagy a perifériára szorult alfaj

Minden nekünk ragyog...

Minden nekünk ragyog…

Pár héttel ezelőtt, amikor egy nagyon kedves barátommal randalíroztam át Budapest utcáit, és tiszteletünket tettük egy-két udvaros helyen, megdöbbentem.

Miért is?

Az úgy volt, hogy elmeséltem neki, hogy mik a terveim az Elvált, Boldog Nők klubjával.

Hogy szeretnék programokat szervezni, klubdélutánokat, randikat..stb.

Mondtam, hogy egyik este összeülünk, és eljöhetne ő is, mint pasi.

Erre megkérdezte: Olyanok lesznek ott?

Milyenek?-kérdeztem én.

Kapásból bocsánatot kért.

 

Olyanok, olyanok, olyanok.

Tükrözi a társadalmunkat. Mondtam is neki.

Hogy pont ez ellen harcolok. Igen.

Azért írom a dolgaim, azért tartom a hátam sok mindenért, mert őszinte vagyok, és harcolok, küzdök. Küzdök azok ellen, akik szerint olyanok vagyunk.

Mi, ELVÁLT NŐK.

Küzdök a társadalom ellen, a megítélésük ellen.

Aki egy 10 éves kapcsolatát zárja le, az nem olyan? Hm?

Vagy, aki egy élettársi kapcsolatnak vet véget? Az nem olyan????

Csak mi, NŐK, akik elváltunk?

 

Tudjátok mit?

Szétszakadtunk, meghaltunk, feltámadunk, földön fekve ordítottunk, kinyírtuk a lelkünk, aláástuk az önbizalmunk, a megbecsülést volt, hogy körberöhögtük, megalázkodtunk, térden kúsztunk, mert hittünk abban, ami tönkre tette az emelt főnket, bíztunk a földöntúli nem létezőben, csalódtunk, megtörtünk.

Volt, hogy tündököltünk, volt hogy pokoli lényekké változtunk. Volt, hogy  mi rúgtuk a másikat bokán, amitől összerogyott, és ő mászott térden csúszva, megalázkodva.

Igen.

Volt, hogy éjjel nem aludtunk, hanem undorodtunk magunktól és azoktól a gondolatoktól, amitől még a tudatalattink is öngyilkos akart lenni, és nem akart többé velünk összetartozni.

Igen, volt, hogy OLYANOK voltunk, mint a zombik, akik élőhalottként járnak közöttünk, mert az összedőlt életük romjain gondolkodtak, hogy hol van az a fény, amit minden pszichológus, és szaki ígér…hol van az az út?

Igen, voltunk OLYANOK, amikor arra gondoltunk, hogy van könnyebb módja is ennek a létnek mint a halál, vagy a megalkuvás, vagy a boldogtalan élet.

 

És most milyenek vagyunk? Milyenek lehetünk?

OLYANOK!

OLYANOK, akik hisznek, bíznak, építenek, megvalósítanak, szeretnek, élnek, ÉLNEK, életre keltik a lelküket, fénybe viszik, táncra hívják, felhőkbe kapaszkodva keresik a rózsaszínt, és tudják, hogy van rózsaszín, ami körül öleli.

OLYANOK vagyunk, akik összetartanak és megmutatják, hogy ugyanolyan értékes NŐK vagyunk, mint bárki más.

SŐT! MI OLYANOK VAGYUNK, AKIK MÉG ÉRTÉKESEBBEK.

Miért?

 

Mert olyan erővel vágunk az óriás trauma után az életnek, amilyen egyébként nem létezik.

Miért? Azért, mert van gyermekünk, óriás tapasztalatunk, és mi már pontosan tudjuk, hogy kik azok, akikre számíthatunk.

Nem kellenek hazug játszmák a családdal, barátokkal, ismerősökkel.

Tudjuk, hogy akik most mellettünk vannak, maradnak is.

Aki ezen a háborún nem ment keresztül, az nem tudja…. Nekünk az élet megmutatta, kinek kell maradnia.

Miért vagyunk OLYANOK? Azért, mert felismertük a hibáink, és el kezdjük újra élni azokat, és megváltoztatni.

Meglátjuk azokat az apró gyönyörű mozzanatokat ebben a katyvasz társadalomban, amit más már nem. Mert másnak küzdenie kell. Mi ráérünk gyönyörködni.

 

Mi tudjuk, hogy a valóság az az, ami. Nincs más, csak TE és amit hozol, viszel, kapsz, cipelsz a hátadon, amiben hiszel, aminek hiszel, amiben bízol… és a gyerekeid.

 

DE MI, ELVÁLT NŐK, ELVÁLT, MAGABIZTOS, BOLDOG NŐK, TUDJUK.

Kedveseim! Mutassuk meg azoknak, akik ítélkeznek felettünk, hogy igen, felvettük a kesztyűt, igen, mi hiszünk, bízunk, álmodunk.

Segítsetek a harcban, segítsetek, hogy érvényesülhessünk, és önmagunk lehessünk, értékes emberekként!

SZERETLEK TITEKET!

 

Köszönöm Barabás Lőrincnek a zenét, ami kinyitotta újra a szívem, és megmutatta, hogy amit halottnak hiszünk, ÉL. KÖSZÖNÖM!

 

 

UI. NEM VAGYUNK PERIFÉRIA SZORULT ALFAJ!!!!!!

ÉRTVE VAGYOK?????

 

 

 

 

 

Kövess az alábbi oldalakon, és még több tipphez juthatsz, ami a kiegyensúlyozott, boldog családot segíti!

Csatlakozok hozzád! Szeretnék harmonikus családot!

 

Szeretnél a Boldog Elváltak Klubjának tagja lenni?

Szeretnél találkozókon, előadásokon részt venni, ahol csak elváltak vannak?

Gyere és csatlakozz a klubhoz Facebookon!

Csatlakozok a Boldog Elváltak Klubjához!

 

Akik eddig is megbíztak bennem, és mint író vagy tanácsadó számítottak rám, a teljesség igénye nélkül:

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Sanyi says:

    Igazad van mindég van közöttünk aki olyan de nem mind. A csajok első kérdése pedig az hogy van sok pénze? Ezért nem kell mindig mindenkit általánosítani. Én férfi vagyok éppen válok és 23 év házasság után jövök rá hogy még mindig szerelmes vagyok belé. Megalázott és szemétre dobott még sem fogom ezután lenézni a nőket. Őket csak csodálni tudom ezek után is.

  2. 🙂
    Igen, a csajokért küzdök… Ez most csak a csata kiáltás 😉 a végső 😀

  3. Ábrahám-Hörömpő Andrea says:

    Kedves Márti! Ha elfogadsz egy gondolatot: Ne valami ELLEN küzdj, hanem valamiÉRT! 🙂
    Szeretettel: Andi


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!