Gyerekek miatt együtt maradni.

Rosszul él egy pár.

Veszekednek éjjel-nappal, semmi sem jó. Ha iderak az egyik egy poharat, az is baj, ha oda a másik egy tányért, akkor nem jó.

Nem jó, amikor a gyerekhez szól az Apa, idegesíti az Anyát, és fordítva.

Mindig csak vitatkoznak, semmi sem jó.

Egy idő után csúnyán beszélnek egymással, felemelik a hangjukat.

Majd a gyerek előtt is.

És minden egyre szörnyűbb.

Ha pedig nincs hangos szóváltás, a gyerekek a finom kis érzékeikkel mindent letapogatnak, mindent éreznek, szavak nélkül is. Látják, érzik, felfogják, hogy egy-egy hangsúly milyen, egy simítás, egy szó, egy pislantás..Látják, érzik így is, hogy a szüleik nem szeretik egymást.

Mit éreznek ők, a gyerekek?

Azt látják, hogy a számukra két legfontosabb ember, akik nélkül nincs életük, akik nélkül élni sem tudnak, azok kiabálnak, feszültek, nem szeretik egymást.

Azt látják, hogy Anya és Apa eltorzult fejjel néz a másikra. Beleivódik a gyermekbe a kép.

Azt hallja, hogy bántják egymást, és utána szomorúak.

Azt érzi, hogy az általa a mindenségnek tartott emberek magukból olyan energiákat bocsájtanak ki, melyek elpusztítják az ő kicsi, tiszta, ártatlan, szeretettel teli lelkét.

Így nő fel, a gyerek.

Ebben a környezetben.

Azaz egészben a lélek ölő, hogy látja a gyermek az érzelemmentes, hideg, már-már szívszaggató együttlétet, látja, hogy szülei nem szeretik egymást, és bizony, ezért a gyermek saját magát hibáztatja.

Bűntudata lesz, magát okolja, mert azt gondolja/érzi (nem tudatos), hogy ha ő nem lenne, a gyerek, akkor szülei boldogok lennének.

Jó ezt az érzést saját szemünk fényében kelteni?

Bűntudata, persze rányomja a bélyegét a viselkedésére, fejlődésére, személyiségének kialakulására.

Mit érünk el ezzel?

Azt, hogy ami a szülő feladata, azt nem adjuk meg neki.

Nem tudjuk megadni a boldog gyermekkort.

Ezzel az egész életét tönkre vágjuk.

Szóval, szerintem, banális hülyeség, ha a gyerek miatt maradnak együtt a családok, mert bizony, tönkre teszik az életüket.

Mindenkiét. Rosszabb, mintha külön élnek, mert akkor a gyermek láthatja szüleit boldognak is, később.

Arról ne is beszéljünk, hogy a rossz párkapcsolati mintát tovább viszik magukkal a felnőtt életükbe, így nem csak a gyerekkoruk meg tropára, hanem bizony a boldog felnőtt évektől is megfosztják ezek a szülők a gyermekeiket…

Kövess az alábbi oldalakon, és még több tipphez juthatsz, ami a kiegyensúlyozott, boldog családot segíti!

Csatlakozok hozzád! Szeretnék harmonikus családot!

Szeretnél a Boldog Elváltak Klubjának tagja lenni?

Szeretnél találkozókon, előadásokon részt venni, ahol csak elváltak vannak?

Gyere és csatlakozz a klubhoz Facebookon!

Csatlakozok a Boldog Elváltak Klubjához!

Akik eddig is megbíztak bennem, és mint író vagy tanácsadó számítottak rám, a teljesség igénye nélkül: