Petrus Márta blogja

Miért zárkózik be egy NŐ?

original_185841_8ufY7l11MBIeDaPbnwUFQR_2U1

Miért zárkózik be egy nő?

Miért jut el minden kapcsolat egy idő után oda, hogy már a nőnek nincs kedve az esti, frenetikus párnacsatához?

Miért a szexszel zsarolnak egy idő után a Nők?

 

Igazából nem tudom.

De múltkor eszembe jutott valami.

Az, hogy Ti, kedves Férfi barátaim, akiket úgy imádok, tényleg, egyszerűen nem törődtök a nőkkel.

 

Nektek nem fontos, hogy ki van mellettetek. Nem az érdekel, hogy mit, hogyan, miért gondol, érez…stb.

Hanem az, hogy a szerepeit teljesítse egy NŐ.

Hogy legyen ANYA, szakács, dolgozó ember, háztartásbeli, orvos, dédelgető, oltalmazó Anya pótlék nektek is, egy ribanc, kurva, egy nő,a kivel megjelenhetsz, legyen humoros…stb.

 

Végig gondoltam ezt.

Mindent elvártok tőlünk, hogy TI boldogok legyetek. Hogy nektek jó legyen.

Hogy tudjatok nyugodtan a wc ülni, legyen tiszta gatyátok, vacsorátok, a gyerekek rendben legyenek…stb.

Hogy megnézhessétek a meccset, vagy elmenjetek a haverokkal erre-arra.

Hogy mi, Nők, felnézzünk rátok, és tiszteljünk.

Miért is?

Azért mert 8-9 órát ledolgoztatok? És?

És?

Kérdem, én, és?

 

Szeretlek Titeket, tényleg, de elveszítettétek a varázsotokat.

Tényleg.

Letesszük az asztalra, amit Ti is. Letudjuk, ezt ti is tudjátok. (Nem mondom, hogy ez jó, de ez a társadalom, most.)

Nekünk, nőknek rengeteget kellett változnunk, és alkalmazkodnunk.

Ehhez képest, Ti, kedves Férfi barátaim, lemaradtatok.

 

Na, de visszakanyarodok.

Szóval.

Este, miután mindent végig csinált egy nő, a gyerekektől elkezdve a háztartáson át…stb, még az idétlen vicceid is meghallgatja a nőkről, amivel ugye jól megalázod, amivel ugye azt éred el, hogy rájöjjön, nem is tiszteled a nőket, ezzel ugye őt sem, majd jól megbámulod az utcán a seggeket, mert hát sok szép csaj van, ebben egyetértünk, no de ugye ez, életed párjának akár rosszul is eshet, hiszen neked is rosszul esne, ha egy-egy pasi után fordulna szerelmed, majd odanyögné, hogy vakságot nem fogadott. Persze, meg is teszi, hidd el, csak ő tisztel annyira, hogy nem akkor teszi, amikor együtt vagytok.

Szóval, megcsinál mindent, kapsz vacsit is, az ágyat is megágyazza, sőt, még az újságot a klotyó mellé készíti, hogy nyugodtan üldögélj, és lógasd, amid van, majd no para, kitakarítja a wc-t, persze, aminek ugye sosem hajtod le az ülőkéjét, és persze, nem baj, hogy össze-vissza fröcsög a pisid, ezért van a nő, hogy azt feltakarítsa.

Na, ugye ezek után, mégis csak jó lenne szexelni.

Ja, Neked most gyorsabban ment, nem baj. De az igen, hogy neki nem segítettél, és úgy hagytad, parlagon, úgy, hogy ő még vágyott volna az örömre.

Ne izgulj, megbocsájtja, persze, nem haragszik. Még a kurva óvszert is kidobja utánad, amit csak ledobtál a földre…

 

Csak aztán ez ismétlődik. Jön egy újabb vicc, egy újabb idegen popó megbámulása, egy újabb-jaj ne sírj már drágám, vagyis kit érdekel, mit érzel, majd egyújabb wc pucolás, miközben mindent a segged alá tol az asszony, és még meccsre is mehetsz, és balettra sem kell elmenned a feleségeddel, mert persze, megérti a nő, hogy nem szereted, persze, Te nézheted a krimit, a híradót, addig az asszony játszik a gyerekekkel, jaaaa…de egy romantkius film, ami megint a nő LELKÉNEK lenne jó, az faszság, semmi baj.

Na, már megint szexeltek, és most már nincs kedve a feleségednek. De mégis, persze, szétdobja a lábait, hogy neked, ugye jó legyen.

 

Utána jön a következő nap. Egy újabb popó, egy sörözés a barátokkal, amíg anya játszik otthon a gyerekkel, egy foci meccs, egy sokáig tartó munka, ami persze fontos, mert a család jövője múlik rajta, de kit érdekel, hogy közben az asszonyod is gürizik, és ő munka után nem ülhet le csak úgy fészbukozni, vagy levelet olvasgatni, vagy a klotyón ülni fél órát, mert közben ott a gyereksereg, a mosni való, sé még ez,az amaz. Ami persze jó, hisz nő, no de csak jó lenne, ha megkérdeznéd, mizu, drágám? hogy vagy? hogy érzed magad. És nem, nem úgy, hogy egy mondatos válasz után már rólad van szó újra. No de így van, asszony végig hallgat, segíteni próbál…stb.

Na, jön az este, megint, de a feleségednek nincs kedve.

Miért?

Komolyan kérded?

 

Tudod miért?

Azért, mert úgy érzi, hogy használati tárgy.

Semmi más, csak egy gépszerű, izé, aminek az a célja, hogy téged boldoggá tegyen.

Ezt érzi.

Mondhatod, nyugodtan, hogy nem, nem így van, és hogy Te mennyi mindent megteszel érte.

Mit?

Dolgozol? Jé…a csajod is.

Megleped apróságokkal? Tényleg? Jéééé….a csajod is.

Köszönted már meg neki, hogy mindent alád tesz?

Vagy ez természetes?

Tudod mit érez? Mit gondol?

Tudod, miért szereted? A szerepein kívül?

 

Na, ezért zárkóznak be egy idő után.

Mert tárgynak érzik magukat.

 

Szerintem.

És most írhatod kedves barátom, hogy akármilyen picsa vagyok, vagy bármi…

Nem érdekel, amúgy. Tényleg.

Gondolkodj el. Ha bántva érzed magad, akkor van min gondolkodnod.

Ha úgy érzed, tudod, kibe, milyen emberbe vagy szerelmes, ha tudod, mik a nőd vágyai, álmai, tervei, céljai, akkor le a kalappal.

Ha tudod, mit érez, miről szeret beszélgetni, akkor vendégem vagy egy kávéra.

 

Ismerek ilyen férfiakat, természetesen.

És hálás is vagyok értük, egy az egyig.

 

Szeretlek Titeket Fiúk.

Akármilyenek is vagytok. Csak arra kérlek Titeket, hogy gondolkozzatok, vagy ne háborodjatok fel.

pusziiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii

Ui.: És igen, tudom, hogy Nektek van egy selejtes Y-otok, és igen, tudom, a női és férfi agy közötti különbséget az evolúció tekintetében is, hiszen ez volt az egyik témám, melyből sikeres előadásokat tartottam.

Tudom,tudom, hogy mik a szerepeink, és mindent. És tudom, hogy szeretlek Titeket….csak hajráááááááááá…..

 

 

Kövess az alábbi oldalakon, és még több tipphez juthatsz, ami a kiegyensúlyozott, boldog családot segíti!

Csatlakozok hozzád! Szeretnék harmonikus családot!

 

Szeretnél a Boldog Elváltak Klubjának tagja lenni?

Szeretnél találkozókon, előadásokon részt venni, ahol csak elváltak vannak?

Gyere és csatlakozz a klubhoz Facebookon!

Csatlakozok a Boldog Elváltak Klubjához!

 

Akik eddig is megbíztak bennem, és mint író vagy tanácsadó számítottak rám, a teljesség igénye nélkül:

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Kedves Zoltán!

    Talán találsz pár hasznosítható gondolatot az alább olvasható hozzászólásomban, ha úgy gondolod fusd át.

    Kellemes ünnepeket kívánok.

  2. Kedves Attila!

    Örömmel olvastam, hogy apró előrelépés már novemberben történt a jó irányba. Szívből remélem, hogy azóta még további több apró előrelépés is történt.

    Itt a Karácsony az egyik legjobb alkalom, hogy még inkább a jó irányba mozduljanak a dolgok, (tudom magától értetődő) így ezzel a lehetőséggel mindenképpen érdemes élni, DE a józan ítélőképességünk által meg kell őrizni az arányérzékünket, ne tűnjön úgy, mintha vissza akarnánk élni az ünnepet körülvevő hangulattal.

    Azzal érdemes számolni, felkészülni rá előre, hogy amikor nagyon készülünk valamire, sokszor “csak azért sem” alakulnak úgy a dolgok ahogy szeretnénk, vagy ahogy elterveztük magunkban.

    Ha erre felkészülünk, akkor elkerüljük, hogy kibillenjünk a lelki békénkből, egyensúlyunkból és hiába adódnak bonyodalmak, vagy viselkedik esetleg bosszantóan az, akinek kedveskedni szeretnénk, nyugodtak tudunk maradni, ezáltal irányítani tudjuk, és kis ügyességgel az általunk tervezett irányba tudjuk terelni az eseményeket, ezáltal végül jól fog sikerülni az, amit terveztünk.

    Ha a Párunk vagy bárki más pont rosszkor kelt fel „bal lábbal”, akkor inkább szóljunk a másiknak, hogy készülünk egy kis meglepetésre és meg szeretnénk kérni segítsen, hogy jól sikerüljön.
    Lehet, hogy nem lesz olyan váratlan a meglepetés, “csak” 90 vagy 80 %-os lesz, de ez még mindig sokkal jobb, mintha egy idő után elveszítenénk az önuralmunk, kijönnénk a sodrunkból és emiatt a végén a tervezettel ellentétesen, negatív előjellel zárulna az egész helyzet.

    Még régebben olvastam, most beugrott egy kutatás, ahol azokat a házasságokat vizsgálták, melyekben különböző, de még kijavítható dolgok miatt (általában) a feleségek már rosszul érezték magukat.
    Egy részük a válás mellett döntött, míg a másik részüknél, a férj és a feleség közösen kezdett el dolgozni a kialakult helyzet megoldásán, a problémák, a problémás helyzeteket okozó szituációk, tevékenységek kijavításán. Igyekeztek több megértéssel és figyelemmel fordulni társuk felé.

    5 év múlva megvizsgálták e házasságokat és azt az eredményt kapták, hogy azokban a házasságokban, ahol korábban azt vállalták, hogy együtt maradnak és együtt tesznek kísérletet a problémák kijavítására. nagy többségében (ha jól emlékszem) 80% feletti mértékben nyilatkozták, hogy boldogok lettek újra, sőt sokan azt mondták, hogy még boldogabb lett a házasságuk mint azelőtt valaha is lett volna.
    Akik elváltak, abban a csoportban a többség 5 év elteltével ismét boldogtalan volt, ugyan azok a hibák jöttek elő az új kapcsolatukban, mint amely hibák korábban is problémát okoztak.

    Kívánom, hogy végig tudd, helyesebben végig tudjátok járni azt az utat, amelyet már sokan előttetek sikeresen végigjártak, őszintén remélem, hogy ha 5 év múlva majd rátok kérdez valaki, akkor örömmel mondhatjátok majd, hogy boldogabbak vagytok, mint korábban voltatok.

    Kellemes ünnepeket kívánok Neked és Családodnak.

    Eszembe jutott, hogy biztos vannak, akiknél bár minden rendben van, de itt is olvasgatnak. Érdemes mindig a fejünkben tartani, hogy sajnos a legtöbbször csak akkor döbbenünk rá ki vagy más esetben mi a fontos számunkra, hogy épp mekkora kincs birtokában voltunk, amikor veszélybe kerül, vagy legrosszabb esetben el is veszítjük.

  3. Korek Gábor says:

    10 éve én főzök itthon, mosok és takarítok. 10 éve vállalkozó vagyok, 3 éve még egy saját céget is vezetek. Keresek emellett x. millió havonta. 3 alkalmazottat tartok el magunk mellett.

    4 éve leszbikussal csal a feleségem. Mit csal: nyílt házasságban él vele és velünk. Így a 14 éves fiamat is egyedül nevelem.

    Vittem már ki nem egyszer véres tampont a wc.-ből. Töröltem már fel sok mindent, de magamra és a környezetemre igényes vagyok. A fiamat a legjobb tudásommal és a legnagyobb figyelemmel nevelem, viszem orvoshoz, iskolába, és ahová kell. Járok szülői értekezletre, megyek ahová mennem kell.

    Most mennem kell teregetni, a fiamért és magamért.

    Ti nők meg kinyalhatjátok az igényeiteket. Csesszétek meg. A sexet meg megoldom nélkületek is, nem kell hozzá pina.

    Aki nem hiszi, jöjjön el, nézze meg saját szemével. Állok elébe.

  4. Zoltan Nikli says:

    Sziasztok,

    minden férfi ugyanazokat a hibákat követi el. :((

    Sajnos én is. Október 22 -én telt be a pohár a Feleségemnél, és elköltözött egy albérletbe.

    Elsiklottunk egymás mellett. Márta tökéletesen megfogalmazta, hogy mi történt köztünk.

    Szó szerint. Jó lenne, ha a férfiak elolvasnák és meg is értenék a fenti sorokat, mielőtt baj lesz.

    Nagyon nehéz és hosszú út áll elöttem, hogy a Feleségem újra bízzon bennem, de nem adhatom fel. Nagyon sok Türelem fog kelleni és tanácsolom mindenkinek, hoyg ne adja fel és Ne ‘Durranjon’ el! Ha tényleg vele kell lenned, akkor észreveszed a problémákat és mélyen legbelül megérteteted magaddal, hogy az Ego nem minden.

    Útra fel! Köszönöm a fenti tanácsokat és útmutatót. Sajnos abban a fázisban vagyok, hogy a kommunikáció kettőnk között még nincs meg, csak nagyon részleges szinten.

    A levél megírását elkezdtem, sokáig fog tartani, de tudom Megéri !

  5. Lázár Attila says: (előzmény @Zsolt2)

    Kedves Zsolt!

    Elindultam egy úton azt hiszem, rengeteg erőt merítve abból, amit tanácsoltál! Valóban nagyon nehéz, látszik, hogy nagyon sok erő és türelem kell hozzá. Úgy tűnk igen hosszú út előtt állok, állunk. Képzeld: minimális változást már láttam. Ne gondolj hatalmas fejlődésre, de valamennyit javult a kommunikáció is és a hangulat sem annyira elviselhetetlen. Néha már egy kis nevetés is becsúszik. Tudom, még nagyon messze a vége, de mindent elkövetek!!!

    Köszönöm a segítséget és az erőt!

  6. Kedves Márti!

    Köszönöm a kedves szavaid, úgy vagyok vele, azt tapasztaltam, az életben kapunk másoktól és adunk is másoknak, de sokszor előfordul, hogy másoknak adjuk vissza és másoktól kapjuk vissza azt a jót vagy rosszat, amit adtunk vagy kaptunk.
    Úgy vagyok ne az vezérelje az embert, hogy mindig azt nézi mit kap valamiért cserébe. Hiszem, hogy az élet hosszú távon úgyis kiegyenlíti vmilyen formában a mérleget.

  7. Kedves Attila!

    Örülök, hogy találtál a gondolataimban olyat, ami Számodra hasznos, ami alapján el tudsz indulni.

    Életünk során az igazán fontos dolgokat sokszor csak nehezen tudjuk elérni, valószínű az esetedben is így lesz.
    De ha kellően kitartó, és nagyon-nagyon türelmes tudsz maradni, akkor hiszem, hogy sikerülni fog. Fontos, hogy Te is higgyél benne, hogy a jó irányba fognak változni a dolgok és újra boldog és egységes lesz a családotok.

    Még eszembe jutott, hogy amikor valamit nagyon szeretnénk, beleesünk abba a hibába, hogy nagyon hamar jelentősebb eredményt, előrelépést szeretnénk elérni, látni a vágyunk a célunk elérésének a folyamatában.
    Pedig ez irreális elvárás, csak a felfokozott érzelmeink okozzák ezt a belső késztetést, elvárást és sodornak le arról az útról, amin elhatároztuk, hogy végig megyünk és ami a sikerhez vezetne.

    Közhely, de nagyon igaz egy hegy csúcsára is csak lépésről-lépésre lehet eljutni, felugrani nem lehet.
    Ha megnézünk egy élsportolót, egy világbajnokot, ők mind ezt az elvet követik. Mindig csak egy lépést tesznek előre mindig csak a következő feladatra, a következő versenyre koncentrálnak. A végső nagy cél (pl. egy Forma 1-es bajnoki cím) is a tudatukban van, de ha csak azt néznék, akkor összeroppannának és sosem érnék el. Ezért részfeladatokra bontják az egészet és mindig csak egy-egy részre, lépésre koncentrálva haladnak előre.

    Ha egy kis lépés már sikerült, akkor az már jó, az már előrelépés és időt is nyertél vele ezután jöhet a következő lépés, az arra történő koncentrálás.

    Fontos, ha már olyan a helyzet, akkor mindenképp kérd meg a Feleséged, hogy segítsen, hogy együtt jussatok el oda, hogy újra mindketten jól érezzétek magatok egymással.
    Legyen PÁRBESZÉD, mert a másik gondolatait képtelenség kitalálni, elengedhetetlen a sikerhez, hogy a Feleséged is segítsen ebben, hogy elmondja, hogy el tudja mondani mi az amiben mindenképp változást szeretne, hogy mi hozná vissza a lelki nyugalmát békéjét.

    Párbeszéd nélkül semmi nem működik, kell a visszajelzés, mond el neki, hogy ki szeretnéd javítani a hibákat, de szükséged van visszajelzésre, várod a visszajelzését.

    Eszembe jutott egy érdekes tanulmány, arról szólt, hogy problémák voltak a családokban (természetesen nem végletekig megromlott viszony) és megvizsgálták, hogy a válás vagy a problémák megoldása és ezáltal az együtt maradás milyen eredményt hoztak.

    5 évvel később
    Akik elváltak ott a felek nagyon nagy része az új kapcsolatában is boldogtalan volt, hisz az új kapcsolatban sem tudták kezelni a problémá(i)kat.

    Akik együtt maradtak és közösen kezelték a problémáikat, ezen családok nagy része újra boldog volt sőt sokan boldogabbak, mint korábban és csak kis részüknél nem működött a “rendezés”

    —-

    Ki vagyok? Nincs bennem semmi különös :o) szeretek sokat gondolkozni, sok minden érdekel, mint bárki mást és a napokban úgy adódott, hogy ki tudja milyen oknál fogva erre az oldalra “sodródtam”, beleolvastam a kommentekbe és arra gondoltam, hogy talán tudok pár gondolatot írni ami hasznos lehet.

    Megtisztelő, hogy magázol, de ne legyünk ennyire hivatalosak :o), a tegeződés teljesen megfelelő forma. :o)

    Minden jót!

  8. Petrus Márta says: (előzmény @Zsolt2)

    Kedves Zsolt!

    Hálásan köszönöm, hogy Attilának ilyen önzetlenül segítesz.
    Tényleg.
    <3

    Ölellek,
    Márti

  9. Lázár Attila says: (előzmény @Zsolt2)

    Kedves Zsolt2!

    Nagyon köszönöm válaszát, nagyon jókat írt, szinte látja, hogy mi folyik itt!:)

    Kicsoda Ön?:)

    Megpróbálom végigcsinálni amit tanácsolt, hátha…

    Köszönöm!!!

  10. Kedves Lázár Attila!

    Sokszor tényleg észre sem vesszük, mi minden jót, odaadást, könnyebbséget, kényelmet kapunk a társunktól vagy akár az élettől.
    Sajnos túl természetesnek vesszük ezeket a dolgokat és nem becsüljük meg igazán, nem is tűnik talán fel, vagy csak simán lustaság, a kényelem miatt siklunk el afölött, hogy a szóba került dolgok nem járnak csak úgy “alanyi jogon”. Ebből adódóan elmulasztjuk kimutatni a hálánkat és azt, hogy megmutassuk, hogy értékeljük amit kapunk és azt , hogy ezt viszonozzuk.

    A párod lelkében, a feléd irányuló szeretetében biztos károkat okozott a valószínűleg kisebb dolgokból összeálló, de szép lassan felhalmozódó csalódottság, fájdalom, az az érzés, hogy Te nem becsülöd eléggé.

    Pedig az írásod, hogy segítséget kérsz és az, hogy ODAFIGYELTÉL azz hogy nagybetűvel írd, hogy “Őt” az mutatja, hogy még tényleg tiszteled szereted. Ez fontos és egy jó alap.

    Azt gondolom , hogy mivel a Feleséged lelkében a negatívumok lassan halmozódtak fel, ezért ezek eltűnéséhez, “leépüléséhez ” is sok idő kell és ehhez Neked NAGYON nagyon SOK TÜRELEM.

    Nem hiszem, hogy Te idegesítenéd vagy a jelenléted, azt gondolom , hogy Őt is inkább a kialakult helyzet teszi feszültté, az is lehet, hogy szívesen adna még egy esélyt, de FÉL attól, hogy ha megadja Neked akkor megint minden visszakerül a régi kerékvágása. Lehet más is okoz félelmet Neki ami aggasztja nem tudhatom, de egy biztos a félelem nagy úr az egyik legerősebb befolyásoló tényező és a legtöbbször rossz döntésre sarkall bennünket.

    Azzal is számolnod kell , hogy ha sok minden felhalmozódott Benne, akkor csak nagyon nehezen fog tudni megbocsátani.
    Azt nem tudhatom hogy, akár csak tudat alatt a Feleségedben van e , tételezzük fel, hogy nincs, de az belegondolsz azt kell hogy mondjam bennem , lehet csak tudat alatt de biztos lenne ravans vágy is a felhalmozódott sérelmek miatt. Légy őszinte magaddal, szerintem benned is lenne sajnos ez benne van az emberi természetben.

    azt gondolom sok türelem kell a részedről, hogy megmentsd a Házasságod, és, hogy a Gyermekeidnek biztosítani tudd, hogy boldogan a szüleikkel együtt, (együtt élő szülőkkel) tudjanak felnőni.
    Egy gereknek azt gondolom ez rendkívül fontos.

    Saját fejjel azt tudom javasolni, szedd össze a gondolataidat , legyél teljesen őszinte MAGADDAL ÉS A FELESÉGEDDEL IS és:

    – írd le a gondolataidat egy levélben, azt hogy rájöttél hol hibáztál, miben szeretnél változni, írd le hogy érted és minden erőddel azon vagy hogy megértsd, hogyan jutott el a Párod lélekben idáig, kérj tőle bocsánatot és köszönd meg neki azt amit eddig elmulasztottál.

    – Kérd meg hogy segítsen Neked hogy olyan irányba tudj változni ami MINDKETTŐTŐKNEK örömet okoz és segít abban hogy együtt maradjatok.

    – Kérj e levélben még egy esélyt.
    azért gondoltam a levélre, mert így van egy kis ideje átgondolni, egyedül van így mindenki jobban át tudja gondolni a dolgokat egy beszélgetésnél könnyen elragadnak az érzelmek mindenkit.

    -Ha úgy könnyebb neki kérd meg, hogy szintén levélben válaszoljon.

    De azzal legyél tisztában, hogy változnunk nagyon nehéz, kő kemény munka árán tudjuk csak elérni, nagyon sok kitartás kell hozzá.

    FONTOS, HOGY KÉSZÜLJ FEL arra , hogy akár e leveledre akár más “békülési” kísérletedre totál negatív reakciót fogsz kapni. Készülj fel rá sé raegálj rá higgadtan nyugodtan, mutasd meg hogy a jó irányba mozdulsz el.
    Hidd el észre fogja venni el fog gondolkozni rajt hogy tényleg változol.
    Tehát készülj fel a pozitív lépésedre tett negatív reakcióra is , mert ha felkészületlen vagy és TE IS ROBBANSZ AKKOR VÉGE MINDENNEK, UTÁNA MÁR TÉNYLEG HELYREHOZHATATLAN lehet a kár.

    Azért is készülj fel egy esetleges negatív fogadtatásra, mert bármi okból előfordulhat , hogy bár legbelül pozitívan szeretne reagálni az “üzenetedre” a feleséged, de vmi mégis pont az ellenkezőjére készteti. (Bizony ez is sokszor előfordul velünk.) Ez kis idő után sokszor változik, de ha felégtek a hidak akkor már hiába.

    Tehát türelem, türelem őszinteség, tettrekészség és akaraterő, kitartás.

    Ami még nagyon fontos, az A PÁRBESZÉD, a jövőben különös figyelmet kell fordítanotok egymásra . Nem vagyunk gondolatolvasók, kell a kapcsolatban az őszinte és egymásra figyelő párbeszég különben előbb utóbb gondol lesznek.

    Végül (gondolkodtam beírjam e, mert van aki negatív képzetet társít hozzá, de én vállalom) egy őszinte ima sokszor segít.
    Nem járok templomba, nem vagyok tagja egyik egyháznak sem, de hiszek Istenben és atz tapasztaltam, egy őszinte imára segítségkérésre érkezik válasz, segítség. Van hogy várni kell rá, de érkezik.

    Sok sikert remélem egy boldog család lesztek újra és azok is maradtok.

  11. Nikolett Mezei says:

    Csak a baj az… ami a szovegben emlitve is van… hogy a no kb egy mondatot tud mondani az o gondjairol aztan ismet csak a ferfi elvarasairol, igenyeirol van szo.. meg se hallgatvan a no fajdalmait.. nalunk semmi baj nem volt amig meg nem jott a gyerek.mindenben egy hullamhosszon voltunk. Csak en felnottem a feladathoz o nem.ezzel elvesztette azt h tarsam legyen es en neki…

  12. Susanna Kovacs says: (előzmény @Mészáros Edit)

    Ha valaki ezt gondolja magáról, akkor ott önértékelési gondok vannak…

  13. László Komán says: (előzmény @Susanna Kovacs)

    Susanna Kovácsnak teljes mértékben egyet értek a hozzászólásával. 🙂 A lényeg a lényeg hiányzik a kommunikáció!!!!!!!!!!!!

  14. Mészáros Edit says:

    Használati tárgy, bejárónő, szakács, dada, pszichológus, logisztikai menedzser,….

  15. Susanna Kovacs says:

    Mindig is a legnagyobb butaságnak gondoltam a szexmegvonós büntetést! Mi értelme van annak, ha magamtól is megvonom a jót? Utána meg csodálkoznak a nők, hogy megcsalt az a szemét! Egy nő sem tenne másképp, ha valamit nem kapsz meg egy boltban atmész egy másikba nem? De miért is jutnak el idáig a párok? Mert nem kommunikálnak egymással! És valószínűleg már a kapcsolat első éveiben fény derült ezekre a problémákra, de nem beszélnek róla, mert azt gondolják, hogyha hozzá mennek feleségül és szülnek neki gyereket majd biztos megváltozik, na és itt bassza el a legtöbb nő! Áltatják magukat és a saját hazugság-csapdájukba esnek! De ez csak az én véleményem…

  16. Susanna Kovacs says:

    Mindig is a legnagyobb butaságnak gondoltam a szexmegvonós büntetést! Mi értelme van annak, ha magamtól is megvonom a jót? Utána meg csodálkoznak a nők, hogy megcsalt az a szemét! Egy nő sem tenne másképp, ha valamit nem kapsz meg egy boltban atmész egy másikba nem? De miért is jutnak el idáig a párok? Mert nem kommunikálnak egymással! És valószínűleg már a kapcsolat első éveiben fény derült ezekre a problémákra, de nem beszélnek róla

  17. Panka Misinszki says: (előzmény @Zoltán Titi)

    Kedves Zoltán Titi!
    A Márta írta, hogy nem minden férfi ilyen, szóval nyugi!! 😉

  18. Lázár Attila says:

    Kedves Márta és mindenki!

    Az a helyzet, hogy a leírtak szinte teljesen igazak rám. Erről én nem tudtam, azt hittem minden ok, akkora gyökér voltam. Aztán egyszer felrobbant minden, a feleségem válni akar, mióta ki tudta mondani, úgy érzem a puszta jelenlétemtől is szétveti az ideg. Azóta persze csinálok minden nagyon jót, amiről azt hiszem, hogy az, de természetesen ez Őt már egyáltalán nem érdekli: késő! Amúgy rendes gyerek vagyok, csak kretén voltam és a gyerkőcöket is imádom!
    Segítsetek!!!
    Hogyan hozzam vissza???

  19. Nikolett Mezei says:

    pont ezt érzem… csak eddig senki nem szólt, hogy nem bennem van a hiba…

  20. Nikolett Mezei says:

    milyen igaz… aki mást mond az vagy hazudik, vagy mázlista :,(

  21. Craig Toomey says:

    Márta!
    Ön is tudja, hogy mi hiányzik Önnek! Mégis ilyen baromságokat hord össze!!!

  22. Csilla Tamas says:

    van benne igazság nagyon is sok de van ami nem

  23. Zoltán Titi says:

    Kedves Márta!

    Ön elég frusztrált lehet. Nem minden férfi ilyen.


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!