Barátnőm a klubból, akit nem rég ismertem meg, kismama…

Elvált, van gyereke, neki is kettő. Egyedülálló.

Írhatnám azt is, hogy terhes. Mert ez, az neki. Legnehezebb terhe. Élete legkínzóbb döntése előtt áll.

Megtartsa, vagy sem?

Sajnálom őt, nagyon.

Magam sem vagyok a toppon, feküdtem a földön, a Micimacis szőnyegen, a gyerekek Apjukkal, a huzat csapkodja az ajtót, a laptopoból bömböl a sírós zenék egyvelege és elgondolkodtam.

Beleképzeltem barátnőm helyébe magam. Összeszorult a szívem, és már éreztem, hogy én magam is terhes vagyok, és dilemmázok…

Mit mond az ész?

Nem születhetsz meg baba, nincs helyed itt. Van már kettő, nincs apád, most állok talpra…nincs hova, nincs kihez jönnöd. Mit csinálok a másik a kettővel? Mit mondok nekik, ki vagy Te? Hogy gondoskodjak rólad? És hogyan a testvéreidről, akik eddig is voltak?

Hogyan éljek, hogyan keressek társat? Miből éljünk? Kivel? Nincs segítség, nincs támogatás…

Nem, nem..sajnálom. Nem maradhatsz, menned kell, mert belerokkanunk mindannyian. Te, a Tesóid és én is. Hogy legyek így Anya? Hogyan, ha létet nem tudom megteremteni?

Mit mond a szív?

Baba, miért engem választottál? Miért nem olyat, aki küzd, harcol, hogy lehessen neki gyermeke? Nem látod, hogy nincs helyed?

Baba! Érzem, hogy itt vagy, tudom, hogy itt vagy. Tudom, hogy harcolsz az életedért.

Nem akarlak megölni, nem akarlak szétszaggatni darabokra…

Gyermek vagy, mint a tesóid…akik nem is tudnak rólad.

Létezel, mert létezni akarsz.

Küzdesz az életedért….

Fájdalmas, lélekszaggató, öngyilkos helyzet.

Bármit is döntesz, azzal valamit vállalsz. Vagy egy nehéz életet, vagy egy könnyebbet, ám olyan lelki teherrel, aminek feldolgozásához rengeteg idő kell.

Amikor már szültél, tudod, miről szól az egész. Érzed, emlékszel, látod… látod, ahogy a szíved tovább dobog gyermekeidben, érzed, amikor bánatában elkeseredetten sír, fáj, amikor fáj neki, és boldog vagy, amikor ő az.

Tudod, hogy aki születni akar, ugyanez. Ugyanúgy érzed, ugyanúgy fáj, ami neki, ugyanúgy jó, ami neki is.

De azt is tudod, milyen. A másik oldal. A harcos, a küzdelmes, az éjszaka felkelős…miközben ott a másik kettő, és dolgoznod is kell/ene.

Kik vagyunk mi?

Kik?

Istenek, akik dönthetünk életről?

Akik megmondhatjuk az orvosnak, aki az élet védelmére esküdött fel, hogy öljön?

Ölünk egyáltalán?

Vagy csak látjuk, hogy jobb, ha nem születik meg, mintha a világra jönne?

Eldönthetjük ezt?

Ajánlom Minden Anyának, aki ezelőtt áll.

Akinek döntést kell hoznia.

Nem írhatom azt, hogy jó lesz minden. Mert nem lesz az.

Mert azzal, ha kijelented, hogy menned kell, a lelked egy apró része menni fog…nem marad veled, soha többé. Kevesebb leszel. A megfogant gyermekeddel együtt egy darabot kitépnek belőled. Gyászolnod kell majd.

Viszont lehet ez az a döntés, ami azt eredményezi, hogy élhess. TE és a gyermekeid. Együtt. Nyugodtan. Békében, egészséges lélekkel.

Kitartást, türelmet, elfogadást és a legjobbakat kívánom!

Ha pedig szeretnétek erről beszélgetni valakivel, gyertek a klubba, és van segítség!

Sajnálom, és Veled vagyok!

Kövess az alábbi oldalakon, és még több tipphez juthatsz, ami a kiegyensúlyozott, boldog családot segíti!

Csatlakozok hozzád! Szeretnék harmonikus családot!

Szeretnél a Boldog Elváltak Klubjának tagja lenni?

Szeretnél találkozókon, előadásokon részt venni, ahol csak elváltak vannak?

Gyere és csatlakozz a klubhoz Facebookon!

Csatlakozok a Boldog Elváltak Klubjához!

Akik eddig is megbíztak bennem, és mint író vagy tanácsadó számítottak rám, a teljesség igénye nélkül: