Engedj el….kérlek.
Engedj, hadd repüljek.
Szeretlek, szeretsz, de el kell engedned.
Vége, vége, vége.
Tudom, aggódsz, tudom, féltesz, tudom, nem hiszel bennem.
Igen, összetöröm a szárnyaim, tudom. Fájni fog, de összetörted eleget.
Összeforrt, valahogy…lehet, nem repülök olyan szépen, nem úgy, mint rég, amikor Veled repültünk. A törött szárnyak már nem ugyanolyanok, nem repítenek már úgy. Igen, elfáradok, lehet zuhanok, lehet, neki megyek egy ablaknak…lehet.
De sokat tanultam, és kérlek, most az egyszer higgy Bennem! Hidd el, hogy menni fog.
Kérlek, engedj el.
Tudom, én is összetörtem a szárnyad, és még képtelen vagy repülni. Tudom, tudom és fáj. Fáj a felismerés hogy lehet akkor kellett volna, amikor az én szárnyam hatodjára is összeforrt.
De nem akkor tettem, mert akkor fájt.
Tudom, most Neked fáj. Tudom, kell egy év a csontoknak, sebeknek, szívnek, léleknek, agynak.
Tudom, és ne haragudj.
Szeretlek, szeretsz, szeretjük egymást…de másfele kell repülnünk.
Sajnálom, nagyon.
Engedj el, bízz bennem most már, higgy bennem. Engedj el, és akkor maradhatok, maradhatok tovább. De először el kell engedned.
Örökre közös marad az, amit a fészkünkbe raktunk, az az út, amin együtt repültünk, szépen egymás mellett, szélben, viharban. Akkor is repültünk, amikor más már rég lemondott róla, akkor is, amikor tudtuk, nem szabadna, akkor is, amikor olyan vihar tombolt, hogy féltünk mi magunk is.
Féltünk attól, hogy elsodor a vihar messze,messze egymástól. De nem! Hittünk abban, hogy nem lehet ilyen, velünk nem történhet meg. Nem veszíthetjük el egymást. Hittük, hogy az a különleges szerelem, lángolás, belső kín és vágy, az az öröm, amikor visszanéztünk egymásra a bolt ajtajából, az, amikor két ágyat is összetörtünk, az, hogy hittünk a szerelem gyümölcsében, az egymás segítésében, az álmainkban, a 40éves nyugdíjban….hogy nem veszhet el….
Nem lett igazunk. Túl sok vihar, túl sok szikla, túl sok törés.
Szeretlek, igen, örökre, mert a szívem egy részét őrzöd, nálad van, nálad marad, beépült hozzád.
Ezért kérlek, engedj el, és szeress, szeress, miközben mással, boldogan, önfeledten repülsz. A szárnyaid gyorsan összeforrnak, gyorsan erőre kapsz.
Együtt, örökre, mégis külön.
Kövess az alábbi oldalakon, és még több tipphez juthatsz, ami a kiegyensúlyozott, boldog családot segíti!
Csatlakozok hozzád! Szeretnék harmonikus családot!
Szeretnél a Boldog Elváltak Klubjának tagja lenni?
Szeretnél találkozókon, előadásokon részt venni, ahol csak elváltak vannak?
Gyere és csatlakozz a klubhoz Facebookon!
Csatlakozok a Boldog Elváltak Klubjához!
Akik eddig is megbíztak bennem, és mint író vagy tanácsadó számítottak rám, a teljesség igénye nélkül:
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: