Újra és újra rájövök arra, hogy mi NŐk, nem vagyunk normálisak.
Tuti, hogy nem vagyunk azok. Száz százalékig biztos vagyok benne.
Azt gondoljuk magunkról, hogy milyen fasza csajok vagyunk, na de…azért nem mindig van ez így….
Tudom, jómagam is, hogy mi az, amik a hibáink. Amiktől tulajdonképpen NŐk vagyunk, mégis, lehet, hogy kicsit át kellene gondolnunk. Csak egy picit. Vagy legalább néhányat el kellene felejtenünk, hogy jobbak legyünk.
Tudjuk, hogy rajtunk nem lehet kiigazodni, marha szuperek vagyunk, nem szeretném most magunkat fényezni. Na, nélkülünk még a világ sem forogna, ez tény.
De! Olyan idióták vagyunk sokszor, hogy tulajdonképpen már csak röhögök magamon is, és tanulok, hogy ne legyek ilyen.
Mik azok a hibáink, amiket orvosolni kellene?
1. Az a szerencsétlen, idegesítő hiszti. Előbb-utóbb elkap minket a hiszti. Én nem értem miért csináljuk. De komolyan. Szerencsétlen fiúk meg csak pislognak ránk, nem is értik, hogy egy olyan apró félreértésből most minek veszekszünk. Úristen. Minek hisztizünk? Miért????? (persze azért van FÉRFI hiszti is, de azért az nem olyan idegesítő, mint a mienk, szerintem…)
2. Türelmetlenek vagyunk. Miért nem hív? Miért nem ír? Írj már…na, akkor majd én. Miért nem írtál, hm? Már nem is gondolsz rám, igaz? Jó lenne, ha adnál néha magadról jelet, hogy tudjam, fontos vagyok. El kéne ezt felejtenünk. Nem? Annyira másként gondolkodnak, más az észjárásuk. Gondolnak ők ránk, persze, de dolgoznak, vagy beszélgetnek. Amikor van idejük, úgyis felhívnak, ha meg nem, akkor kuka.
3. Kalitkába akarjuk zárni. Na, ebben is kezelhetetlenek vagyunk. Megsértődünk, akár hisztizünk is, ha szerelmünk bejelenti, hogy elmegy a barátaihoz sörözni. Miért mész? Engem már unsz? Mehetek veled? Olyan keveset találkozunk, maradj itt velem. El kellene pedig fogadnunk, hogy ő is szeret a barátaival lenni….mi sem örülünk, ha a csajos beszélgetés közben megjelenik a pasink… Nem?
4. Inget veszünk neki. Azt gondoljuk, változtatni kell a ruhatárán. Ők sokszor cukik, mert tűrik az új nadrágot, vagy az új inget, mert nem akarnak megsérteni. Ugye tetszik? Ugye milyen szép? óóóó…nem is tetszik…brühühühühü… nem tetszik, amit vettem neked….brühühühühühhühüüüüü…..
5. Játszmát játszunk. Ez a hülye érzelmi háború….nem is értem ezt sem, miért csináljuk. Vagyis ok, bekapcsol a tudatalatti, sodródunk az érzelmekkel, de akkor is. Nem kellene ilyen játszmákat még el sem kezdeni…oda dobjuk a labdát, ő vissza dobja nekünk, aztán mi hozzávágjuk és pufff….már meg is bántuk. Vagy még hisztizünk is egyet :D.
6. Határokat szabunk. Elkezdünk szabályokat szabni, határokat lefektetni, szankciókat felállítani. Nem lesz szex, ha… na. Mondom én, hogy néha elgurul a gyógyszerünk. Ugye? Fenyegetőzünk ilyenekkel, ahelyett, hogy megbeszélnénk ezt-azt, és elfogadnánk, hogy a másik is él.
7. Tervezünk türelmetlenül. Már 2 hónap együttjárás után egy csomó mindent megtervezünk, és rosszul esik, ha a pasi ebben nem vesz részt. Állandóan molyolunk, tervezünk, szervezünk. Nem is értem. Attól félünk, ha nincs meg előre, hogy mikor, mit, hogy, akkor lelép? Már az ötödik randi után képesek vagyunk magunkat, együtt látni nyáron, vagy olyan helyzetben, ami max. egy év múlva következhetne be.
8. Nem értjük, ha csak úgy vannak. Számunkra felfoghatatlan az, hogy a FÉRFIak képesek a “csak úgy levésre”. Amikor csak úgy vannak. Még piszkáljuk is vele őket. Bezzeg mi folyamatosan pörgetjük a gondolatainkat, zúzunk, nyomulunk. Ők meg, leülnek, és csak úgy vannak. Néha még sört is isznak közben. És hiába beszélsz neki, meg sem hallja…
9. Ez neked nem fontos? A FÉRFI emberek valóban nem úgy gondolkodnak, mint mi. De az a legjobb szerintem, hogy mi, NŐk ezt képtelenek vagyunk elfogadni. Nem értjük, miért nem a számunkra fontosabb dolgot csinálja meg először. El kezdünk nyomulni, hogy de basszus, a virág locsolás nem olyan fontos, mint a fűnyírás….miért azzal kezdted…nem igaz…. így nem jut rá idő…. Ők pont lekakilják a fontossági sorrendünket, a lényeg, hogy minden meglegyen, rendben legyen.
10. A lényegtelen dolgokról is képesek vagyunk egy csomót beszélni. Ok, vannak azok a csajok és pasik, akik sokat beszélnek, ez nem baj. De van, hogy mi olyan apró dolgokat tudunk részletezni hosszasan, olyan női, csajos dolgokat, amikről nincs is lövésük, baromira nem is érdekli őket. És amikor nem figyel, mert marhára unatkozik az apró hülyeségeink élménybeszámolóján, még meg is sértődünk, és megmondjuk, hogy ” téged nem is érdekel mi van velem…” Ugye? 😀
11. Mindenen megsértődünk. Na, engem ez idegesít a legjobban. Téged is? sokszor csak benyögnek egy poént, amit nem gondolnak komolyan, sőt, sokszor baromi viccesnek is találják….mi meg megsértődünk. Pedig, ha jobban belegondolunk, tényleg vicces volt…. De inkább megsértődünk, nehogy már belőlünk csináljon viccet….
12. Csimpaszkodunk, mint a kismajmok. Na, ez a másik…Ez annyi mindent összefoglal, hogy jajjj…ok, ragaszkodunk, de néha túlzásba visszük. Van, hogy elfelejtünk önállóak lenni, és inkább csimpaszkodunk, van, hogy nem akarunk nélküle lenni, ezért kismajmok leszünk…
13. Agyalunk, agyalunk, agyalunk. Nekem ebből már annyira elegem van. Mindent százszor átgondolunk minden végkimenetelt ezerszer átrágunk. És persze utána hirtelen minden megoldódik. Belelovaljuk magunk mindenbe…áááá…..ez a legszörnyűbb.
Most is jöhetnének az ufók…na…helyre rakhatnának minket…
Persze, még akár sorolhatnám is.
Mondom én, hogy nem vagyunk komplettek. No de, ők sem azok 🙂 azért…
Kövess az alábbi oldalakon, és még több tipphez juthatsz, ami a kiegyensúlyozott, boldog családot segíti!
Szeretnél a Boldog Elváltak Klubjának tagja lenni?
Szeretnél találkozókon, előadásokon részt venni, ahol csak elváltak vannak?
Gyere és csatlakozz a klubhoz Facebookon!
Akik eddig is megbíztak bennem, és mint író vagy tanácsadó számítottak rám, a teljesség igénye nélkül:
