Petrus Márta blogja

A blog indulása

Mi indította el a blogot?

Az, hogy egy szuper, vállalkozónői csoportnak kifakadtam. Ez egy olyan ritka csoport, ahol a gazdagmamik és a gazdagpapik különösen pozitív, nyitott emberek, akik segítik egymást munkáját. Nincs bántás, nincs irigység (max. a jó értelmű), elfogadjuk egymást, támogatjuk. Egy külön kis bolygó, amire mindannyian büszkék vagyunk, hogy itt, ebben a világban létezik ilyen. És hálásak vagyunk a mi GazdagMaminknak, vagy akár GazdagAnyunknak, hogy létrehozta ezt a csoportot. Nem is gondoltad, igaz? Hogy ez lesz belőle! 😀

Szóval íme, a csoportnak írt levelem, a 10perces megingásom. 10 perc volt. Felkeltem, mint e keljfeljancsi! Ezért írok blogot!

“Sziasztok Kedveskéim!
Előre is elnézést kérek tőletek, mert valamelyest off téma, és ráadásul lelki kutyulék is.
2 éve építem az egyik vállalkozásom, most lesz 1 éve, hogy elkezdtem a másikat. Büszke vagyok rá, és magamra is, haladok előre. Ezzel nincs baj, pozitív vagyok és lelkes.
Van két gyerekem, 3 és 5 évesek.
Most pedig válásra adtam a fejem.
Ezzel sincs baj, hisz sosem támogatott úgy a férjem, az én döntésem. A vállalkozásaimból fent tartom a házat, gyerkőcöknek jut, amire kell, a kutyának is és a teknősnek is . Ezzel sincs gond.

Kérdem én? Azzal, hogy egyedülálló anyává válok, céltudatos vagyok, optimista…stb. akkor kevesebbet érek, mint bárki más?
Rossz az, hogy szeretnék egy olyan életet élni,amit megálmodtam?
Rossz anya vagyok, mert bevállaltam a nehézségeket a boldogság miatt?
Csak azért kérdem, mert kezdem feladni. Alig telt el pár hónap, össze sodor az élet férfi emberekkel is (előre is elnézést a GazdagPapikáinktól, nem rájuk vonatkozik), akik között akad ilyen is, olyan is. Mint ahogy lenni szokott. Tőlük azt kapom, hogy kemény vagyok és nem építhetek céget, nem lehetek ennyire céltudatos nőként. Otthon kellene lennem a gyerekekkel, egy állásban dolgozni. (Hozzáteszem, rossz helyen kerestem, mert mindegyik férfi ember vezérigazgató volt…) Megértem, hisz hiszek magamban, lehet, ez rémisztő a mai elnőiesedett férfiaknak, de rideg nem vagyok…
A nőktől azt kapom, hogy mennyire felelőtlen vagyok, mert szétrúgtam a családot. Szerintem pedig pont az lett volna rossz a gyerekeknek, ha látják az anyjukat teljesen tropára menni. A 3 éves lányom most lett szobatiszta, hogy apa elköltözött….

Tudom, hogy többen is vagytok hasonló helyzetben, vagy voltatok, mint pl.Orsi is.
Vannak még férfiak, akik erősebbek tudnak lenni nálam?
Vannak még olyan nők, akik nem néznek rám aljas, önző szipirtyóként?
Vagy kész? Ássam el magam most már?
(Ne haragudjatok, csak tényleg kijött belőlem…mert úgy érzem, hogy ma már az optimista embereknek a közmegítélésben nehezebb. Nekem legalábbis ezt tükrözi a dolog…)”

 

És igen, minden egyes szavára ki fogok térni, hosszan, bejegyzésekben. Minden mondatra, mindenre. 😀

 

Kövess az alábbi oldalakon, és még több tipphez juthatsz, ami a kiegyensúlyozott, boldog családot segíti!

Csatlakozok hozzád! Szeretnék harmonikus családot!

 

Szeretnél a Boldog Elváltak Klubjának tagja lenni?

Szeretnél találkozókon, előadásokon részt venni, ahol csak elváltak vannak?

Gyere és csatlakozz a klubhoz Facebookon!

Csatlakozok a Boldog Elváltak Klubjához!

 

Akik eddig is megbíztak bennem, és mint író vagy tanácsadó számítottak rám, a teljesség igénye nélkül:

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!